3753 Cruithne

3753 Cruithne
Felfedezése
FelfedezőDuncan Waldron
Felfedezés ideje1986. október 10.
Felfedezés helyeSiding Spring
NévadóCruthin
Alternatív név1986 TO, 1983 UH
Pályaadatok
Epocha2009. június 18.
(2455000,5 JD)
Aphélium távolsága226 107 986 km
(1,511 CsE)
Perihélium távolsága72 408 964 km
(0,484 CsE)
Fél nagytengely149 258 475 km
(0,998 CsE)
Pálya excentricitása0,515
Orbitális periódus364,015 nap
1,0 év
Közepes anomália170,365°
Inklináció19,81°
Felszálló csomó hossza126,284°
Perihélium szöge43,75°
Perihélium átmenet2 461 016,3117505 julián dátum
Központi égitestNap
Fizikai tulajdonságok
Átlagos átmérő
  • 5,0 km
  • 2,071 km
Egyenlítői átmérő5 km
Tömeg1,3×1014 kg
Átlagos sűrűség2 ? g/cm³
Felszíni gravitáció0,0014 m/s²
Szökési sebesség0,0026 km/s
Forgási periódus27,44 h
Albedó0,365
Színkép típusa?
Látszólagos fényesség16,46
Abszolút fényesség15,1
A Wikimédia Commons tartalmaz 3753 Cruithne témájú médiaállományokat.

A 3753 Cruithne (ideiglenes jelöléssel 1986 TO) a Föld egyik trójai kisbolygója, egy földközeli kisbolygó. Duncan Waldron(wd) fedezte fel 1986. október 10-én.

Tudományos érdekessége, hogy több más kisbolygóhoz hasonlóan a kémiai összetétele a Naprendszer kialakulásakor fennálló állapotokat tükrözi.

Pályájának különlegessége

A Cruithne kisbolygó pályája a Naphoz rögzített, a keringő Földet is bemutató koordináta-rendszerben
A Cruithne kisbolygó pályája a Földdel együtt forgó koordináta-rendszerben (sárga vonal)

A Jupiter Lagrange-pontjaihoz tartozó trójai kisbolygóknál számoltak ki először olyan kisbolygópályákat, amelyeknek együtt forgó koordináta-rendszerben a pályaburkoló görbéje lópatkóhoz hasonlít. Ez a mozgástípus a háromtest-probléma egyik látványos megoldása arra az esetre, amikor egy nagyobb égitest körül csaknem körpályán keringő másik égitesthez - például a Nap körül keringő Jupiterhez - kisebb égitestek is kapcsolódnak mozgásukban. E pályák a Naphoz viszonyított koordináta-rendszerben Nap körüli pályák, azonban ha néhány pályaelemük kissé elhangolódik, akkor pályájuk finom elmozdulásokat végez a Naphoz viszonyított koordináta-rendszerben is.

Ilyen lópatkó pályán keringő, anyabolygóhoz csatolt mozgású kisbolygót a Neptunusz, a Mars és a 2002 AA29 kisbolygó esetében a Föld társaságában is megfigyeltek. Ezekkel a pályákkal rokon pályán mozog a Cruithne is, de pályája a Föld L4 Lagrange pontja körül záródó pálya.

Vannak a lópatkó pályához igen hasonló, de az anyabolygóhoz erősebben csatolt olyan kisbolygópályák is, amelyeknek az anyabolygóval együtt forgó koordináta-rendszerben az anyabolygó körül záródik a pályája. Az ilyen kisbolygókat az anyabolygó távoli holdjainak is tekinthetjük. Ma már több olyan kisbolygó ismert a Föld környezetében, amelyek vagy Föld körül záródó pályán, vagy lópatkó pályán mozognak, és időnként átbillennek a kétféle pályaállapot között.

Pályájának érdekessége, hogy keringési ideje 1:1-es rezonanciában van a Földével, vagyis közel azonos idő alatt kerüli meg a Napot, mint a Föld, ezért kissé tréfásan a Föld „második hold”-jának is nevezik. Legkisebb távolsága a Földtől 12 500 000 km, tehát jóval távolabb van (32x), mint a Hold. Nincs a Földdel ütköző pályán.

Jegyzetek

  1. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 "JPL Small-Body Database Browser". Hozzáférés: 2009. szeptember 12.

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek