Papírméret

ISO/DIN szabvány

Ebben a szabványban a papírméretet alapértelmezetten egy betű és egy szám jelöli. A betű egy, az 1 méteren alapuló alapméretet jelöli, a szám pedig a félbehajtások számát.

Az A sorozat alapméretét, az A0-t úgy alakították ki, hogy a területe 1 négyzetméteres és az oldalaránya 1:√2 legyen. Így az oldalhosszai 2^-1/4 m × 2^1/4 m ≈ 841 mm × 1189 mm lesznek.

Az A0 félbehajtásával kapjuk az A1-es méretet (oldalaránya szintén 1:√2), ennek a felezésével az A2-t, ebből az A3-as rajzlapot, majd az irodákban használt A4-es ívet.

Az 1:√2 oldalarány jellemzője, hogy félbehajtáskor is megmarad, így a tartalmat másik papírméretre átmásolva egyszerű méretezéssel torzításmentesen átvihető.

A B sorozat hasonló az A sorozathoz, az oldalak aránya itt is 1:√2, de a kiindulási méret, a B0 ív 1 m × √2 m ≈ 1000 mm × 1414 mm, így az adott B méretű papír mérete az egymást követő A sorozatú papírok méretének mértani közepe (pl. a B1 papír mérete az A0 és A1 méretű papírok méretének mértani közepe.) Az A sorozathoz hasonlóan itt is félbehajtással kapjuk a B1, B2, stb. méreteket. A B0 hosszabbik oldalát általában lekerekítik 1400 mm-re. Régebben ezt BB-ként jelölték, ma már a köznapi szóhasználatban a kerekített méretet hívjuk „B”-nek.

A ritkábban használt C sorozat az A és B mértani közepe. Kiindulási mérete, a C0 ív 2^-1/8 m × 2^3/8 m ≈ 917 mm × 1297 mm. Általában borítékok méretezésére használják.

A DIN szabványban kezdetben szerepelt a még ritkábban használt D sorozat, az A és az eggyel kisebb B ív mértani közepe. Kiindulási mérete, a D0 ív 2^-3/8 m × 2^1/8 m ≈ 771 mm × 1090 mm.

A B1 mérete az A0 és az A1 között van félúton. A C sorozat, melyet az ISO 269 definiál, az azonos számú A és B között van félúton. A C0 ezáltal valamivel nagyobb, mint az A0, a B0 mérete pedig a C0 méretét is meghaladja valamivel. Ez borítékolás szempontjából is előnyös. Például egy levél, melyet A4-es lapra írtak, belefér egy C4-es borítékba, amely viszont egy B4-esbe illeszthető.

Ezt a nemzetközi szabványt ISO 216-nak hívják. Az ISO-féle papírméretek mind közös oldalarányon alapulnak: 1:√2, vagyis a ≈ 1 : 1,4142 arányon. Ennek az aránynak az előnye, hogy az eredeti ívet akárhányszor is hajtják félbe, az megőrzi oldalainak eredeti arányát. Ez az arány az átméretezést is lehetővé teszi anélkül, hogy a lap tördelése, kinézete változna. Az A4-es lap például A3-asra nagyítható, mialatt az eredeti anyag arányait pontosan megőrzi. Azokban az országokban, ahol az ISO 216-ot használják, az irodai másológépek egyik fiókját gyakran A4-es, a másikat A3-as papírral töltik meg, és egy A4-es oldalt többnyire egyszerűen (például egyetlen gomb megnyomásával) fel lehet nagyítani A3-asra, vagy egy A3-ast lekicsinyíteni.

A papírok oldalarányának meghatározására megfelelőbb a milliméterben való mérés, mint a könyvméreteknél szokásos, kevésbé pontos centiméter. Van azonban egy olyan tűréshatár, hogy a 150 mm-nél rövidebb papírhossz esetén ±1,5 mm elfogadható, alkalmazható rá a méretmegjelölés. A 150 és 600 mm közti hosszúságnál ±2 mm-t engednek, a 600 mm-nél hosszabbaknál pedig ±3 mm-t fogadnak el.

ISO/DIN-papírméretek (mm)

Méret	A			B			C
	mm	inch	pixel (72 dpi- nél)	mm	inch	pixel (72 dpi- nél)	mm	inch	pixel (72 dpi- nél)
0	841 × 1189	33 × 46,81	2384 × 3370	1000 × 1414	33,37 × 55,67	2836 × 4008	917 × 1297	36,1 × 51,1	3466 × 4902
1	594 × 841	23,39 × 33	1684 × 2384	707 × 1000	27,84 × 39,37	2004 × 2835	648 × 917	25,5 × 36,1	2449 × 3466
2	420 × 594	16,54 × 23,36	1191 × 1684	500 × 707	19,69 × 27,84	1417 × 2004	458 × 648	18,0 × 25,5	1731 × 2449
3	297 × 420	11,69 × 16,54	842 × 1191	353 × 500	13,9 × 19,69	1001 × 1417	324 × 458	12,8 × 18,0	1225 × 1731
4	210 × 297	8,27 × 11,69	595 × 842	250 × 352	9,84 × 13,9	709 × 1001	229 × 324	9,0 × 12,8	866 × 1225
5	148 × 210	5,83 × 8,27	420 × 595	176 × 250	6,93 × 9,84	499 × 709	162 × 229	6,4 × 9,0	612 × 866
6	105 × 148	4,13 × 5,83	298 × 420	125 × 176	4,92 × 6,93	354 × 499	114 × 162	4,5 × 6,4	431 × 612
7	74 × 105	2,91 × 4,13	210 × 298	88 × 125	3,47 × 4,92	249 × 354	81 × 114	3,2 × 4,5	306 × 431
8	52 × 74	2,05 × 2,91	147 × 210	62 × 88	2,44 × 3,47	176 × 249	57 × 81	2,2 × 3,2	215 × 306
9	37 × 52	1,46 × 2,05	105 × 147	44 × 62	1,73 × 2,44	125 × 176	40 × 57	1,6 × 2,2	151 × 215
10	26 × 37	1,02 × 1,46	74 × 105	31 × 44	1,22 × 1,73	88 × 125	28 × 40	1,1 × 1,6	106 × 151
i	${\displaystyle \left(\alpha _{A}\cdot r^{i+1}\right)\times \left(\alpha _{A}\cdot r^{i}\right)}$, ahol ${\displaystyle \alpha _{A}={\sqrt[{4}]{2}}\,{\text{m}};r={\tfrac {1}{\sqrt {2}}}}$			${\displaystyle \left(\alpha _{B}\cdot r^{i+1}\right)\times \left(\alpha _{B}\cdot r^{i}\right)}$, ahol ${\displaystyle \alpha _{B}={\sqrt {2}}\,{\text{m}};r={\tfrac {1}{\sqrt {2}}}}$			${\displaystyle \left(\alpha _{C}\cdot r^{i+1}\right)\times \left(\alpha _{C}\cdot r^{i}\right)}$, ahol ${\displaystyle \alpha _{C}={\sqrt[{8}]{8}}\,{\text{m}};r={\tfrac {1}{\sqrt {2}}}}$
	A papírméretek méretarányos összehasonlítása:

Előnyei

A szabványos papírméretek bevezetése a nyomdászat számára is nagy fontossággal bír:

• A könnyebb érthetőség miatt leegyszerűsíti a kommunikációt a különböző technológiai területeken keresztül a papírgyártástól a kész termékig, beleértve a szállítmányozást is.
• Elősegíti a gazdaságosabb termelést, helyes alkalmazásuk csökkenti a felesleges eselék keletkezését
• A különböző nyomdaipari gépek gyártásánál is elsősorban ezeket a méreteket veszik figyelembe.

A nyomdaiparban az elmúlt években megjelentek más méretek is. Egyrészt a nyomdagépek általában nem tudnak a papírív teljes felületére nyomtatni, másrészt a továbbfeldolgozáshoz használt jelöléseket is rá kell nyomni a papírra. Ezért többnyire eggyel nagyobb méretű ívre nyomnak, mint a kellő méret. Ezért például az „A” méretű termékekhez többségében a 640×900 mm-es méretet használják. Ez nagyjából megegyezik a C1 mérettel, de annál mindkét irányban közel 20 mm-rel kisebb, ezáltal gazdaságosabb.

Egyedi méretezések

Svédországban a SIS 014711 szabvány meghatározza a D, E, F és G formátumot is. Az A4, E4, C4, G4, B4, F4, D4, *H4, A3 méretek geometriai sorozatot alkotnak, a szomszédok aránya ${\displaystyle {\sqrt[{16}]{2}}}$. A szabvány nem határozza meg a D és a nagyobb A közötti méretet (az előző felsorolásban *H-val jelölve). A svéd és a német D sorozat azonos méreteket definiál, de eggyel eltérő számozással, pl. a DIN D4 azonos a SIS D5-tel.

Az ISO nem állapít meg 0-snál (a kiinduló méretnél) nagyobb méretet, a német DIN 476 szabványban azonban faktorszámot tesznek a nevek elé. Például a 2A0-ként megjelölt papír az A0 méret kétszerese, míg a 4A0 az A0 négyszerese lesz.

Létezik az A4-es méretnek egy speciális mérete, az LA4. Ezt nagyjából az A4 hosszabbik oldalának harmadolásával kapjuk, mérete 100×210 mm. A hivatalos levelek (például számlalevelek, havi számlaegyenlegek) is zömében ilyen méretűek. Az ehhez tartozó borítékméret szintén LA4-ként van jelölve, de mérete 110×220 mm, és gépi borítékolásra ezt a borítékot használják legtöbbször, mert a levél összehajtásához mindössze két párhuzamos hajtásra van szükség. Ugyanakkor a legelterjedtebb borítékméret a C6/5, amelynek szélessége a C6-os, hosszúsága a C5-ös mérettel egyezik.

Bár a világ legtöbb részén az A4 szabványméret, az ilyen méretű papír nem fér be az USA-beli háromkapcsos iratgyűjtőbe (bár a kapcsos iratgyűjtőknél olyan szabvány is létezik, ami összhangban van a nemzetközi papírmérettel). A ritkább E5-ös papír azonban közel egy milliméterrel hosszabb az Amerikában szabványos levélméretnél, noha kb. 1,6 cm-rel keskenyebb. Az A4-es lapról E5-ösre készült fénymásolatokat egyszerűen 95%-osra kicsinyítik, míg E5-ösről A4-esre másolásnál 105%-ra nagyítják. Mivel a nemzetközi cégeknél az A4-et használják, honlapjukat (akár az ISO honlapját is) az ilyen méretű, tehát hosszabb papírokra való nyomtatáshoz tervezik.

A világ sok országában (leginkább Ázsiában és Amerikában) a felsoroltakon kívül még több egyedi papírméretet is használnak, sőt bizonyos nagyobb újságok is saját méretet vezettek be.

Négyzetmétertömeg

Szerte a világban, ahol a metrikus rendszer van érvényben, a papír tömegét gramm per négyzetméterben fejezik ki (g/m²). Ezt a mennyiséget magyarul négyzetmétertömegnek nevezik (angol és francia szóval grammage, ISO 536).

A szokásos irodai papír négyzetmétertömege 80 g/m², egy szokásos A4-es lap (1/16 m²) tömege tehát 5 g.

A papírokat vastagságuk és sűrűségük alapján több csoportba osztjuk: papírra, kartonra és lemezre.