AEG

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon.

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

AEG Aktiengesellschaft
Típus	Részvénytársaság
Jogelőd	Gesellschaft für elektrische Unternehmungen
Alapítva	1883 mint Deutsche Edison-Gesellschaft für angewandte Elektricität
Megszűnt	Fúzió Daimler-Benz-cel
Jogutód	Daimler Benz AEG Hausgeräte
Székhely	1883–1945: Berlin 1951–1996: Frankfurt am Main
Vezetők	Ernst Stöckl (1996-ig)
Alapító	Emil Rathenau
Iparág	Elektrotechnika
Tulajdonos	Daimler Benz (1)
Forma	Aktiengesellschaft
Termékek	autó villamos energia háztartási készülék katonai repülőgép
Árbevétel	2,5 Mrd. DM (1995)
Alkalmazottak száma	11.000 (1995)
Anyavállalata	Daimler Benz
Leányvállalatai	AEG factories at Humboldthain Sächsische Elektrizitäts-Lieferungs-Gesellschaft Elektrizitäts-Lieferungs-Gesellschaft Thüringer Electricitäts-Lieferungs-Gesellschaft Lloyd Dynamowerke Elektrowatt Hartung-Jachmann Hydrawerk Kohlenveredlung und Schwelwerke Leitz Wetzlar VEM Sachsenwerk VEB Stahl- und Walzwerk Hennigsdorf Neue Automobil Gesellschaft Vereinigte Isolatorenwerke Bank Elektrischer Werte Telefunken
www.aeg.com Az AEG Aktiengesellschaft weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz AEG Aktiengesellschaft témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Az AEG Aktiengesellschaft egyike volt a világ legnagyobb elektrotechnikai vállalatainak. A céget 1883-ban alapították Berlinben mint Deutsche Edison-Gesellschaft für angewandte Elektricität (Német-Edison-Vállalat az elektromosság alkalmazására) és néhány évvel később a Allgemeine Elektricitäts-Gesellschaft AG cégnéven bevezetett olyan termékeket az elektromos energiatechnikai termékeken kívül, mint az elektromos háztartási gépek, elektromos épületfűtő berendezéseket, villamosokat, villamos- és gőzmozdonyokat, valamint a NAG leányvállalatában gépjárműmotorokat és így tovább.

Az AEG 1982-ben kénytelen volt csődöt jelenteni és 1985-ben megvásárolta a Daimler-Benz AG. Végül 1996-ban fuzionált a Daimler-Benz leányvállalatával, és struktúráját tekintve a következő időkben Németország második legnagyobb elektromos csoportja (a Siemens után) és elkülönül minden megosztottság. Ma a AEG márka a svéd Electroluxé, és számos cégnek adják licenszbe az AEG márkanevet a „Electrolux Global Brand Licensing” licencek használatáról szóló szerződés alapján.

Az AEG vezérigazgatói

Termékek

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az AEG című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

1. ↑ Wirtschaft: AEG: abgemagerte Elektro-Gesellschaft. Archiválva 2015. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben auf: focus.de, 6. November 1995.
2. ↑ Eintragung 14.11.1984: Hessen AG FFM: HRB 25000: AEG Aktiengesellschaft, Frankfurt am Main (Historie 1. AEG-TELEFUNKEN AKTIENGESELLSCHAFT); Löschdatum: 14.11.1984: Hessen AG FFM: HRB 8060: AEG-TELEFUNKEN AKTIENGESELLSCHAFT, Berlin und Frankfurt am Main
3. ↑ Schreibweise mit c siehe: - AEG-Teilschuldverschreibung von 1962 Archiválva 2015. szeptember 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
4. ↑ „Auch Riesen können sterben“ von Richard Gaul bei Zeit.de: „die größte Insolvenz der Nachkriegszeit“.
5. ↑ "www.aeg.com". 2012. november 30. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. december 29.
6. ↑ Angabe im Register des Deutschen Patent und Markenamts.
7. ↑ Kurt Enz: 100 Jahre Deutsche Filmprojektoren. Manuskriptdruck. Berlin 1996, S. 14ff.

Irodalom

• Peter Strunk: Die AEG. Aufstieg und Niedergang einer Industrielegende. Nicolai, Berlin 1999, ISBN 3-87584-863-2.
• Erdmann Thiele (Hrsg.): Telefunken nach 100 Jahren - Das Erbe einer deutschen Weltmarke. Nicolaische Verlagsbuchhandlung, Berlin 2003, ISBN 3-87584-961-2.
• 50 Jahre AEG. als Manuskript gedruckt. Allgemeine Elektricitäts-Gesellschaft Abt. Presse, Berlin 1956, OCLC 68693563.
• Manfred Pohl: Emil Rathenau und die AEG. AEG Aktiengesellschaft, Berlin/ Frankfurt am Main 1988, ISBN 3-7758-1190-7.
• Aus der Geschichte der AEG: Vor 25 Jahren: Bau der ersten AEG-Flugzeuge. In: AEG-Mitteilungen. Jahrgang 1937, Heft 10 (Oktober), S. 359–362.
• Miron Mislin: Industriearchitektur in Berlin 1840–1910. Wasmuth Verlag, Tübingen 2002, ISBN 3-8030-0617-1, S. 388–403.
• Peter Obst: Die Industrie am Humboldthain (Maschinenfabrik), AEG 1896–1984. Innovations-Zentrum Berlin Management (IZBM).
• S. Müller, K. Wittig, S. Hoffmann: Empirische Befunde zum Konsumentenboykott. Der Fall AEG/Electrolux. Dresdner Beiträge zur Betriebswirtschaftslehre Nr. 116/06, 2006. (mehr dazu)
• Hans-Heinrich von Fersen: Autos in Deutschland 1920–1939.
• Gert Hautsch: Das Imperium AEG-Telefunken, ein multinationaler Konzern. Frankfurt am Main 1979.
• Felix Pinner: Emil Rathenau und das elektrische Zeitalter. Akademische Verlagsgesellschaft, Leipzig 1918, 362043442 dokumentumai a Német Nemzeti Könyvtár (DNB) állományában.
• Harri Czepuck: Ein Symbol zerbricht, zur Geschichte und Politik der AEG. Dietz Verlag, Berlin 1983, 830767525 dokumentumai a Német Nemzeti Könyvtár (DNB) állományában.
• Tilmann Buddensieg: Peter Behrens und die AEG, Neue Dokumente zur Baugeschichte der Fabriken am Humboldthain. In: Schloss Charlottenburg Berlin-Preußen. Deutscher Kunstverlag, München 1971.
• Jahresringe Verband für Vorruhestand und aktives Alter, Land Brandenburg e. V. (Hrsg.): Zeitzeugnisse 1945–1990. Teil I (1999) und II (2000).
• Thomas Irmer: Eine Werks-Stiftung für Frauen - Zur Geschichte der „Mathilde-Rathenau-Stiftung“ für weibliche Beschäftigte der »Allgemeine Elektricitäts-Gesellschaft« (AEG) 1892-1933. In: Andreas Ludwig, Kurt Schilde (Hrsg.): Jüdische Wohlfahrtsstiftungen. Fachhochschulverlag, Frankfurt am Main 2010, S. 213–237.
• Thomas Irmer: Zwangsarbeit für die deutsche Elektroindustrie im besetzten Polen – Die »Allgemeine Elektrizitäts-Gesellschaft« (AEG) und das Kabelwerk Krakau 1941-1944. In: Andreas Heusler, Mark Spoerer, Helmuth Trischler (Hrsg.): Rüstung, Kriegswirtschaft und Zwangsarbeit im »Dritten Reich«. (= Perspektiven. Schriftenreihe der BMW Group – Konzernarchiv, Bd. 3), R. Oldenbourg, München 2010, ISBN 978-3-486-58858-3, S. 87–105.
• Thomas Irmer: „allmand cochon“ – Widerständiges Verhalten von ausländischen Zwangsarbeiterinnen und Zwangsarbeitern am Beispiel von AEG/Telefunken in Berlin. In: Hans Coppi, Stefan Heinz (Hrsg.): Der vergessene Widerstand der Arbeiter. Gewerkschafter, Kommunisten, Sozialdemokraten, Trotzkisten, Anarchisten und Zwangsarbeiter. Karl-Dietz-Verlag, Berlin 2012, ISBN 978-3-320-02264-8, S. 248–262.

További információk

Nézd meg az aeg címszót a Wikiszótárban!

• Umfangreiche Webseite eines ehemaligen Mitarbeiters zur Unternehmensgeschichte Archiválva 2015. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben auf gerdflaig.de
• Geschichte und historische Abbildungen auf schoene-aktien.de
• Aufstieg und Fall der AEG: Nur die drei Buchstaben haben überlebt auf Heise online
• Geschichte der AEG, zwölfminütige Videodokumentation auf YouTube
• Plan von 1912 der AEG-Fabriken Brunnenstraße