Abeokuta
| Abeokuta | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Nigéria |
| Szövetségi állam | Ogun |
| Alapítás éve | 1825 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 888 924 fő (2012) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 170 m |
| Terület | 879 km² |
| Időzóna | WAT (UTC+1) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 7° 09′, k. h. 3° 21′7.150000°N 3.350000°EKoordináták: é. sz. 7° 09′, k. h. 3° 21′7.150000°N 3.350000°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Abeokuta témájú médiaállományokat. | |
Abeokuta iparváros Délnyugat-Nigériában, Ogun szövetségi állam székhelye. Lagostól kb. 75 km-re északra található. Kereskedelmi és közlekedési csomópont az Ogun folyó partján. A lakosság száma meghaladja a 600 000 főt.
Története
A várost a rabszolgavadászok elől menekülő egba törzs tagjai alapították 1825-ben az Ogun folyó keleti partján, akik a folyópart gránitszikláinak zugaiban találtak menedéket. A sziklavár köré épített kunyhókból álló települést 32 km hosszú és 3 m magas földhányással vették körül, hogy feltartóztassák a dahomeyiek áradatát. A létrejött joruba városállam 1914-ig állt fenn. Hatalmát Lagos lagúnáira is kiterjesztette. Lakói az 1847-ben érkezett misszionáriusoktól átvették a nyugati stílusú oktatási rendszert. 1864-ben leverték a dahomeyiek lázadását. A Sierra Leone-i hittérítők ellen több ízben felkeltek, míg 1867-ben végleg elkergették őket. A lakosság száma a 19. század közepére elérte a 60–70 ezer főt. Függetlenségének 1914-ben az angolok vetettek véget, amikor Nigéria brit protektorátusának részévé tették.
Gazdasága
A város gazdaságára a modern időkig a kézműipar volt jellemző. Ma már megtalálható a kőbányászat, a műanyag- és cementgyártás, az élelmiszer-feldolgozás és sörfőzés, a gépipari termékek összeszerelése. A lakosság nagy része mégis a kakaó- és pálmaolaj-termelésben talál munkaalkalmat.
Oktatás
A városban működik 1988 óta az ország három agrártudományi egyetemének az egyike. (A másik kettő Makurdiban (Benue állam), illetve Umudikében (Abia állam) van.)
Közlekedés
Abeokuta és Lagos között 1899-ben létesült vasúti összeköttetés. Keresztülhalad rajta a Lagos–Ibadan főútvonal. Közúti kapcsolata van még Ilaróval, Shagamuval, Iseyinnel és Cotonouval (Benin).
A város híres szülöttei
- Christiana Abiodun Emmanuel, evangelista nő
- Moshood Abiola, politikus és üzletember
- Peter Akinola, a nigériai katolikus egyház prímása
- Fela Kuti, zenekarvezető, szaxofonista
- Funmilayo Ransome-Kuti, feminista és politikus
- Olusegun Obasanjo, politikus (államelnök)
- Bekololari Ransome-Kuti, politikus, emberjogi aktivista
- Wole Soyinka, Nobel-díjas író
- Carsten Haitzler, ausztrál-német szoftverfejlesztő
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Abeokuta című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Abeokuta című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. 36. o. ISBN 963-05-6612-5
- Reader’s Digest: Világjárók lexikona. Reader’s Digest Kiadó 2003.ISBN 963-8475-28-5
- Abeokuta. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X Hozzáférés: 2009. szeptember 29.
