Akácia

Akácia
Az ezüst akácia (Acacia dealbata) virágzata
Az ezüst akácia (Acacia dealbata) virágzata
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Hüvelyesek (Fabales)
Család: Pillangósvirágúak (Fabaceae)
Alcsalád: Mimózaformák (Mimosoideae)
Nemzetség-
csoport:		 Acacieae
Dumort. (1829)
Nemzetség: Acacia
Mill. (1754)
Szinonimák
  • Adianthum Burm.f.
  • Arthrosprion Hassk.
  • Chithonanthus Lehm.
  • Cuparilla Raf.
  • Delaportea Thorel ex Gagnep.
  • Drepaphyla Raf.
  • Hecatandra Raf.
  • Phyllodoce Link
  • Racosperma Mart.
  • Tetracheilos Lehm.
  • Zigmaloba Raf.
Elterjedés
Elterjedési területük (ez a térkép hiányos)
Elterjedési területük (ez a térkép hiányos)
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Akácia témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Akácia témájú médiaállományokat és Akácia témájú kategóriát.
Acacia pycnantha, Ausztrália címernövénye

Az akácia (Acacia) a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába és a mimózaformák (Mimosoideae) alcsaládjába tartozó nemzetség.

A nemzetségcsoportjának a típusnemzetsége.

Rendszerezés

Régebben a botanikusok úgy vélték, hogy minden afrikai és ausztráliai akáciaszerű fa valódi akácia; de 2000-ben kiderült, hogy ez a növénynemzetség nem monofiletikus csoport, vagyis a benne levő fajok nem egy őstől származnak. Minden köztük levő hasonlóság a konvergens evolúciónak köszönhető. Emiatt a hatalmas akácia nemzetséget több másikra szedték szét. Azonban a fajok különválasztásáról és azok rendszertani besorolásáról a különböző kontinenseken mások és mások a vélemények.

Az ebben a szócikkben szereplő fajok főleg Ausztráliában fordulnak elő, azonban a nemzetség egyes fajai jelen vannak az indonéz és Fülöp-szigeteken, Pápua Új-Guineában, valamint Madagaszkár északkeleti részén, Indiában és Délkelet-Ázsiában is.

Alnemzetségek és fajcsoportok

Az alábbi fajokat és hibrideket a következő alnemzetségekbe és fajcsoportokba sorolják be:

  • Acacia subg. Acacia
    • Acacia sect. Alatae
  • Acacia subg. Phyllodineae (Sieber ex DC.) Ser. (1849)
    • Acacia sect. Botrycephalae
    • Acacia sect. Juliflorae (Benth.) C.Moore & Betche (1893)
    • Acacia sect. Lycopodiifoliae
    • Acacia sect. Phyllodineae
    • Acacia sect. Plurinerves
    • Acacia sect. Pulchellae

Ausztráliában

Az Ausztrália állami címerében szereplő növény, helyi nyelven a golden wattle az akáciák közé tartozik. Ausztráliában az akáciák nemzetségének (Acacieae) mintegy 600 tagja él, az összes akáciafaj fele. Ezek a fák virágzásukkor tűnnek ki. A legelterjedtebb a sárga virágú Cootamundra wattle. Kibontott szirmaival az egész fa egyetlen virágcsokornak látszik.

Az akáciák fája igen kemény, sokféle célra hasznosítható. Az első európai telepesek például egyszerű kunyhóik tetőszerkezetét az akácia gallyaiból fonták. Ezt a műveletet wattlingnak hívták, ebből származik a wattle név. Az ausztrálok augusztus elsejei nemzeti ünnepüket is Wattling Day-nek nevezik.

Fajok és hibridek listája

A nemzetségbe az alábbi 1088 faj és 4 hibrid tartozik:

Jegyzetek

  1. ↑ Pedley, Les (2003). "A synopsis of Racosperma. C.Mart. (Leguminosae: Mimosoideae)". Austrobaileya. 6 (3): 445–496. JSTOR 41738994.
  2. ↑ Pedley, Les (2004. február). "Another view of Racosperma" (PDF). Acacia study group newsletter (90): 3. ISSN 1035-4638. Hozzáférés: 2015. november 22.
  3. ↑ Thiele, Kevin R. (2011. február). "The controversy over the retypification of Acacia Mill. with an Australian type: A pragmatic view" (PDF). Taxon. 60 (1): 194–198. 2021. február 26. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2015. november 15.
  4. ↑ Brummitt, R. K. (2010. december). "(292) Acacia: a solution that should be acceptable to everybody" (PDF). Taxon. 59 (6): 1925–1926. Hozzáférés: 2015. november 19.
  5. ↑ "The Acacia debate" (PDF). IBC2011 Congress News. 2017. május 25. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2016. május 5.
  6. ↑ Smith, Gideon F.; Figueiredo, Estrela (2011). "Conserving Acacia Mill. with a conserved type: What happened in Melbourne?". Taxon. 1504–1506. o. Hozzáférés: 2016. szeptember 27. {{cite web}}: Italic or bold markup not allowed in: |journal= (súgó); Unknown parameter |last-author-amp= ignored (|name-list-style= suggested) (súgó)
  7. ↑ Kyalangalilwa B, Boatwright JS, Daru BH, Maurin O, van der Bank M (2013). "Phylogenetic position and revised classification of Acacia s.l. (Fabaceae: Mimosoideae) in Africa, including new combinations in Vachellia and Senegalia". Botanical Journal of the Linnean Society. 172 (4): 500–523. doi:10.1111/boj.12047.
  8. ↑ Murphy, Daniel J. (2008). "A review of the classification of Acacia (Leguminosae, Mimosoideae)" (PDF). Muelleria. 26 (1): 10–26. Hozzáférés: 2015. november 22.
  9. ↑ Orchard, Anthony E.; Wilson, Annette J.G. (2001). Flora of Australia. Volume 11A, Mimosaceae, Acacia part 1. Melbourne: CSIRO. x-. o. ISBN 9780643067172.
  10. ↑ Balázs-Au 54. o.
  11. ↑ Balázs-Au 55. o.

Források

Fordítás