Acetarzol

Acetarzol

Az acetarzol szerkezeti képlete
Szabályos név(3-acetamido-4-hidroxifenil)arzonsav
Más nevek3-acetamido-4-hidroxifenilarzonsav[forrás?]
Kémiai azonosítók
CAS-szám97-44-9
PubChem1985
ChemSpider1908
EINECS-szám202-582-3
DrugBankDB13268
KEGGD07110
MeSHAcetarsol
ChEBI135135
ATC kódA07AX02, G01AB01, P01CD02, P51AD05
SMILES
CC(=O)Nc1cc(ccc1O)[As](O)(O)=O
InChI
1/C8H10AsNO5/c1-5(11)10-7-4-6(9(13,14)15)2-3-8(7)12/h2-4,12H,1H3,(H,10,11)(H2,13,14,15)
InChIKeyODFJOVXVLFUVNQ-UHFFFAOYSA-N
UNII806529YU1N
UN-szám3465
ChEMBL1330792
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képletC8AsNH10O5
Moláris tömeg275,0903 g mol-1
Veszélyek
EU osztályozásMérgező T Környezetre veszélyes N
R mondatokR23/25, R50/53
S mondatokS20/21, S28, S45, S60, S61
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

Az acetarzol fertőzések elleni szer.

1921-ben fedezte fel Ernest Fourneau a Pasteur intézetben. Márkaneve: Stovarsol. Kúpként használják. Magyarországon nincs engedélyezve.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Acetarsol című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

  1. ↑ "acetarsol - PubChem Public Chemical Database". The PubChem Project. USA: National Center for Biotechnology Information.
  2. ↑ Chen MY, Smith NA, Fox EF, Bingham JS, Barlow D (1999. április). "Acetarsol pessaries in the treatment of metronidazole resistant Trichomonas vaginalis". Int J STD AIDS. 10 (4): 277–80. doi:10.1258/0956462991913943. PMID 12035784.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  3. ↑ "Éric Fouassier, Ces poisons qui guérissent, oct. 1996, p. 5" (PDF). 2011. október 5. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2015. január 15.
  4. ↑ Traité de chimie organique, sous la direction de Victor Grignard, Paul Baud, vol. 22, Masson, 1959, p. 1127-1130.
  5. ↑ Gionchetti P, Rizzello F, Morselli C, Campieri M (2004. október). "Review article: problematic proctitis and distal colitis". Aliment. Pharmacol. Ther. 20 Suppl 4: 93–6. doi:10.1111/j.1365-2036.2004.02049.x. PMID 15352902. Hozzáférés: 2015. január 15.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  6. ↑ Országos Gyógyszerészeti Intézet gyógyszeradatbázisa Archiválva 2015. január 15-i dátummal a Wayback Machine-ben, hozzáférés: 2015.01.17.