Aigion, más neveken Aeghion, Aegio, Egio (görögül: Αίγιο [ˈeʝio], latinul: Aegium) város és egykori település Ahaia tartományban, Nyugat-Görögországban, a Peloponnészoszon. A 2011-es önkormányzati reform óta Aigialeia község része, amelynek székhelye és önkormányzati egysége.
Aigion Pátra után Ahaia második legnagyobb városa. Az önkormányzati egység területe 151,101km². Lakosainak száma körülbelül 26000, míg a településnek körülbelül 49000 lakosa van. Aigion egy kikötőváros a Korinthoszi-öbölben, nevét Aegium ősi városáról kapta.
Földrajza
A település délnyugati része a Panacsaiko hegy lábánál található. A Szelinountasz folyó a Korinthoszi-öbölbe ömlik Valimitikánál öt kilométerre keletre Aigion városközpontjától.
Története
Kezdetek
A város alapítása előtt neolitikus település volt a területen. Aigion városát a homéroszi időkben alapították, és i. e. 800 óta az első Akháj Liga része lett. A városnak több olümpiai győztese is volt, köztük Xenophon, Ladasz (stadionfutás), Athenodorus (Αθηνόδωρος, stadionfutás), Sztratón (Στράτων, pankráció és birkózás).
A földrengés által elpusztított és cunami által i. e. 373-ban eltemetett Helike város katasztrófája után Aigion elfoglalta a szomszédos város területét. Helike romjait 2000-ben fedezték fel a Korinthoszi-öböl partjainál. Néha Platón Atlantisz-mítoszához kötik őket. A régészek folyamatosan tárják fel a helyszínt.
I. e. 330-tól Aigion ötven évig a Macedón Királyság uralma alatt állt. I. e. 275 körül az emberek kiűzték a macedón helyőrséget, és a város csatlakozott az új Akháj Ligához. Zeusz Homariosz híres templomával Aigion az akhájok gyülekezőhelye lett. Fővárosuk maradt egészen a római hódításig, i. e. 146-ig. Ahaia annektálása után a rómaiak eltávolították a városfalat, és Aegium elvesztette jelentőségét.
Bizánci korszak
A Római Birodalom i. sz. 395-ös feloszlása után Aegium a Kelet-római Birodalom, majd később a Bizánci Birodalom része lett. 805-ben szláv törzsek foglalták el a szláv inváziók során. Valószínűleg a 9. és 13. század között nevezték át Vosztitszára (Βοστίτσα). Morea krónikájában (14. század) említik először ezen az új néven. A következő évszázadok során a név különböző írásmódokban található meg dokumentumokban, például Bostizza, Ligustizza, Bostitza, Bostiza, Vostizza.
Egyes tudósok úgy értelmezik, hogy a név szláv eredetű. Max Vasmer német nyelvész és szláv két lehetséges értelmezést ad, az egyiket a Voščica szóból (Voštane, szláv Vošče) és egy az ovoštь szóból, ami „gyümölcs” vagy „kert” jelentésű. Dionüszosz Zaküthinosz, bizánci görög tudós hasonló értelmezést ad, és a nevet úgy magyarázza, hogy jelentése „gyümölcstermő hely”.
Krisztosz Korüllosz részletes Görögország leírásában más értelmezést adott. Azt írja, hogy a pestisjárvány után számos avar vagy szláv pásztor vándorolt erre a területre. Egyik vezetőjüket Voszticásznak hívták, akiről később a város a nevét kapta.
Joseph Baron Ow 19. századi német író 1846-ban írt Die Abstammung der Griechen und die Irrthümer und Täuschungen des Dr. Ph. Fallmerayer című könyvében egészen más értelmezést ad. Azt írja, hogy a Bostiza név a Bosta szó kicsinyítő alakja (tipikusan a görög nyelvben), amely a francia Bastion (középfrancia Bastillon) szóból származik. A Βosta szóból származik a görög és török nyelvben elterjedt Bostan/Bostani szó, amely kertet jelent (más nyelvészek szerint a Bosta perzsa eredetű).
Frank és oszmán korszak
A várost a 13. század elején elfoglalták a keresztesek, és az Akháj Fejedelemség báróságának székhelye lett. A 15. század elején a Moreai Despotátus meghódította.
Andréasz Londosz 3000 ellenséget semmisít meg Vostizza közelében, Peter von Hess festményeVostizza, korábban Egion, Pomardi Simone 1820-as illusztrációja
1459-ben az Oszmán Birodalom hódította meg, amely egészen a görög függetlenségi háború kitöréséig uralta, kivéve a velenceiek 1463-tól 1470-ig, valamint 1685-től 1715-ig tartó rövid megszakításait. A várost 1821. március 26-án elfoglalták a görög lázadók, így az egyik első város volt, amelyet felszabadítottak az oszmán uralom alól.
1822 júliusában a város melletti Akratánál egy görög harcos Londosz, Zaimisz és Petimezasz vezetése alatt körülvette és megtámadta a Pátra felé menetelő 4000 fős török sereget, miután a dervenakiai csatában vereséget szenvedtek. Csak néhány töröknek volt szerencséje megszökni, amikor Juszuf pasa hajókat küldött, hogy elvigyék őket Pátrába.
A görög függetlenség visszatérte után a várost hivatalosan is átnevezték régi nevére.
Modern kor
1995. június 15-én egy súlyos földrengés a belvárosban és a délnyugati részeken számos épületet és úttestet tönkretett, számos áldozattal. A földrengés szétzúzta Aigiont: városszerte kis emlékművek találhatók, amelyek éjjel-nappal égő gyertyákkal emlékeznek az áldozatokra.
A 2007-es görög erdőtüzek súlyosan megrongálták az Aigion melletti hegyvidéket, mivel az aszály fokozott veszélyt jelent. Az éghajlatváltozás megnövelte a szélsőséges hőmérsékletek szamát, és az azóta eltelt években más tüzek is kitörtek.
A Panagia Trypititemplom figyelemre méltó látványosság, egy nemzeti szentély, amelyet a Theotokosznak, az Istenhordozónak vagy Isten Anyjának, az Életet adó tavasznak szenteltek. Közel 30 méter magas meredek sziklára épült, közel a tengerhez, gyönyörű tájon, tele ciprusokkal és fenyőkkel.
A Panagia Faneromeni (1914-ben felavatott) templom, amely Aigion székesegyháza, Ernst Ziller szász-görög építész munkája. A belső teret Constantine Fanelis festményei díszítik
Aigion Régészeti Múzeuma Aigion egykori önkormányzati piacán található. Ernst Ziller építész tervezte, és 1890-ben épült.
Ypsila Alonia tér, a város központi tere. Itt található a neogótikus Ypsila Alonia torony, amely ma egy kávézónak ad helyet.
A tengerparti sétány
A Plateia Agiasz Lavrasz egy tér a város központjában, ahol neoklasszikus házak és üzletek sorakoznak.
Közlekedés
Aigion új pályaudvarának látképe a vasúti vágányokkal
2011 májusáig egy komp szolgálta Aigion kikötőjét, összekötve azt az északkeleti szárazföldi Agiosz Nikolaosz várossal (nem tévesztendő össze az azonos nevű krétai várossal). A kompjárat korlátozott volt, napi három járattal. Az út 45 perces volt. 2011 májusában a kompot üzemeltető hajózási társaság bejelentette, hogy pénzügyi okok miatt felfüggeszti a járatot. 2019-ben bejelentettnél az elektromos komp tervét.
A kikötőben vasúti sínek is vannak, de a Görög Vasutak Szervezete (OSE) 2011 januárjában bejelentette a szolgáltatás felfüggesztését Aigionban és a Peloponnészosz-szigeteken.
2020-tól új, kettős nyomtávú vasútvonal köti össze Aigiont Kiatóval és Athénnel. Az új Aigion vasútállomás a város keleti szélén épült. 2020. június 22-én nyílt meg, majd néhány nappal később Görögország közlekedési minisztere is felavatta.
A várost kiszolgáló utak a 8-as autópálya (Görögország) (Athén-Korinthus-Pátra) és a 31-es görög nemzeti út (Aigion – Kalavryta).
Infrastruktúra és gazdaság
Aigion kikötője, régi mólóKilátás a tenger felől
Aigion, Patrasz és Pireusz mellett a 19. század óta a korinthoszi mazsola egyik fő exportközpontja. Krisztosz Korüllosz Geography of Greece – Achaia (1903) című könyvében említik, hogy Aigion területén 7,5-10 ezer tonna mazsolát és 600 tonna olívaolajat termeltek évente. Ma a kikötőt a Chiquita Brands International gyümölcsimportálási központjaként használják, elsősorban banánimportra.
2013. augusztus 7-én avattak fel egy új, 256 m hosszú mólót a meglévő kikötőtől északnyugatra. A teljes projekt 8,6 millió euróba került, és célja, hogy javítsa a város kereskedelmi és turisztikai lehetőségeit.
Az Aigion a Pátrai Technológiai Oktatási Intézet két részlegének ad otthont, a fizioterápiás osztálynak meg az optikai és optometriai osztálynak. Az Aigioni Általános Kórház a várostól néhány kilométerre található, és 100 ágyas kapacitással rendelkezik. Görögországban e kórház végzi a legtöbb laparoszkópos műtétet, évente több mint 50000 emberen.
Sport
Aigionnak van egy önkormányzati futballstadionja, amelynek befogadóképessége ~7000 fő (4500 ülőhely). 1951-ben épült, legutóbb 1999-ben újították fel. Aigion hosszú éveken át nem rendelkezett olyan alapvető vízi sportokkal, mint az úszás vagy a vízilabda. 2018 januárjában elkészült egy új szabadtéri úszómedence.
Alosztályok
Az Aigion önkormányzati egység a következő közösségekre oszlik (zárójelben az őket alkotó falvakkal):
Panagiotisz-Sztavrosz Malliarisz admirális, a haditengerészeti mozgalom tagja 1973-ban
Dimitriosz Meletopoulosz, a görög függetlenségi háború harcosa
Hermesz Pan (1909–1990, eredeti családneve Panagiotopoulosz), amerikai táncos és koreográfus, aki Fred Astaire-rel együttműködött musicaljein; Pan apja Aigionból emigrált, de fenntartotta itteni családi kapcsolatait.
↑Journal of Geodynamics Vol. 26, Issues 2–4, 1998, 487–499. o.
"Egio earthquake (15 June 1995): An episode in the neotectonic evolution of Corinthiakos Gulf"
Ez a szócikk részben vagy egészben az Aigio című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Görögország
é. sz. 38° 15′ 02″, k. h. 22° 04′ 52″38.250556°N 22.081111°EKoordináták: é. sz. 38° 15′ 02″, k. h. 22° 04′ 52″38.250556°N 22.081111°E
