Az albedó latin eredetű szó, jelentése: fehérség.
Az albedót legtöbbször a látható hullámhossztartományban vizsgáljuk, azaz a tárgyra érkező látható fény mennyiségének a tárgy által visszavert (százalékos) arányát értjük rajta. A 100% albedójú test a rá eső fényt teljes egészében visszaveri, a 0%-os albedójú pedig minden fényt elnyelő abszolút fekete test.

Az óceánok is alacsonyabb értékkel bírnak. A jelenleg ismert legnagyobb albedója a Szaturnusz egyik holdjának, az Enceladusnak van (99%).

Egy légkör fizikai jelenségei jelentősen befolyásolják egy bolygó fényességét, sugárzás visszaverő képességétMolnár Gábor: Földkutatás a világűrből/ Légkör hatása, ablakok (ELTE.HU). Az elnyelés (felmelegedés), szóródás és lebegő szennyezések (pl. vulkáni hamu).
A 10 nanométer körüli tartományban a légkör teljesen átlátszó, nem befolyásolja sugárzást.
A kén-dioxid és vízgőz a magas légkörben erőteljes fény-visszaverő képességgel rendelkezik.
A felhők albedója számos tényezőtől függ, ideértve a felhők magasságát, méretét, a felhőn belüli cseppek méretét és számát. A felhők színe a szinte vakítóan fényes fehértől a sötétszürkén át a feketéig terjed. Ez azért van, mert a vízcseppek szórják a fényt: a nagyobb cseppeknek nagyobb a felszínük és több fényt vernek vissza, ezáltal a nagyobb cseppeket tartalmazó felhők sötétebbnek látszanak. Az albedó szempontjából a felhők különleges helyzetben vannak, hiszen a földfelszínről és felülről, a világűr felől is láthatóak. A felhők albedója (még a viharfelhőké is) nagyobb, mint az átlagos földfelszíné.