Alectis

Alectis
Evolúciós időszak: Eocén - jelenkor
Alectis ciliaris
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Tüskésúszójúak (Acanthopterygii)
Csoport: Percomorpha
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Alrend: Sügéralkatúak (Percoidei)
Család: Tüskésmakréla-félék (Carangidae)
Nem: Alectis
Rafinesque, 1815
Szinonimák
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Alectis témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Alectis témájú kategóriát.
Rajz az Alectis indicáról

Az Alectis a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe és a tüskésmakréla-félék (Carangidae) családjába tartozó nem.

Előfordulásuk

Az Alectis-fajok a Föld trópusi és szubtrópusi részein élnek. Fajtól függően az Atlanti-, az Indiai- és a Csendes-óceánban találhatók meg. Egyes faj a Vörös-, valamint a Földközi-tengerben is fellelhető.

Megjelenésük

E halfajok hossza 60-165 centiméter között, míg testtömege 3,2-25 kilogramm között van. Az Alectis-fajok többé-kevésbé pikkely nélküliek. A fiatal példányok úszóiból vékony szálak lógnak. A halak általában ezüstös színűek, fajonként különböző kismértékű foltozással.

Életmódjuk

Mindegyik faj a korallzátonyokon vagy ezek közelében él; 100 méternél mélyebbre nem úsznak le. Táplálékuk rákok, kalmárok és kisebb halak.

Szaporodásuk

Ikráik a nyílt vizen sodródnak.

Felhasználásuk

Mindegyik fajt halásszák kisebb-nagyobb mértékben. A nagyobb Alectis-fajokat a sporthorgászok is kedvelik. Városi és magán akváriumokban is tartják, bár néhányuk nemigen tűri a fogságot. Húsuk ízletes, azonban Ciguatera mérgezést okozhatnak.

Rendszerezés

A nembe az alábbi 3 élő és 1 fosszilis faj tartozik:

Források