Alonso Cano

Alonso Cano
Született1601. március 19.
Granada
Elhunyt1667. szeptember 3. (66 évesen)
Granada
Állampolgárságaspanyol
Foglalkozása
SírhelyeGrenada
A Wikimédia Commons tartalmaz Alonso Cano témájú médiaállományokat.

Alonso Cano (Granada, 1601. március 19. – Granada, 1667. szeptember 3.) spanyol barokk festő, szobrász és építész. Gazdag munkásságának fő színhelye Granada volt. Sokoldalúsága miatt spanyol Michelangelónak nevezik. A granadai festőiskola megalapítójának tartják.

Nagy művészi hatást fejtett ki Andalúziában és Madridban. Sebastián Herrera Barnuevo festő, szobrász és építész tanítványa volt, viszont az ő tanítványainak tekinthetők Juan de Sevilla, Pedro Atanasio Bocanegra és Juan Niño de Guevara festők, valamint Pedro de Mena és José de Mora szobrászok.

Életpályája

1638-tól udvari festő volt Madridban. Miután 1644-ben megvádolták a felesége megölésével, Valenciába menekült. 1652-ben a granadai székesegyház kanonokja lett, ám e tisztségétől nem sokkal később, 1655-ben megfosztották. 1657-ben a granadai székesegyház főépítésze lett. Az ő nevéhez fűződik a székesegyház homlokzatának diadalívszerű kialakítása, továbbá a Magdolna-templom.

Művei

Festőként

Alonso Cano a legnagyobb sikerét festőként aratta. Stílusa a sevillai elődökhöz kötődik, mint például Francesco Pacheco del Riohoz.

Legismertebb festményei

  • A halott Krisztus,
  • Az ülő Madonna (Prado, Madrid),
  • Madonna (Sevilla, székesegyház),
  • Madonna del Rosario (Málaga, székesegyház)

A budapesti Szépművészeti Múzeumban három bibliai tárgyú képe látható, köztük a Noli meg tangere.

Építészként

Ő alkalmazta először az oszlopok, pillérek törzsén függő kartust.

Az ő alkotása a granadai Szűz Mária-katedrális (Catedral de Santa María de la Encarnación) nyugati főhomlokzata.

Szobrászként

Cano a spanyol barokk szobrászat egyik legnagyobb mestere.

Emlékezete

Róla nevezték el a madridi Alonso Cano metróállomást.

Képgaléria

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Alonso Cano című spanyol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Kapcsolódó szócikkek