Alta

Alta
Alta városközpontja
Alta városközpontja
Alta címere
Alta címere		 Alta zászlaja
Alta zászlaja
Közigazgatás
Ország Norvégia
Földrajzi régióÉszak-Norvégia
MegyeFinnmark megye
KözségAlta község
Rangközség székhelye
Alapítás éve1863
Testvérvárosok
Lista
Boden Municipality
Népesség
Teljes népesség22 074 fő (2026. jan. 1.)
Népsűrűség5,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
Összesen9,89 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 69° 58′ 00″, k. h. 23° 16′ 24″69.966667°N 23.273333°EKoordináták: é. sz. 69° 58′ 00″, k. h. 23° 16′ 24″69.966667°N 23.273333°E
Alta weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alta témájú médiaállományokat.

Alta város Norvégiában, Finnmark megyében fekszik, az azonos nevű község székhelye. Nevét az Altafjord nevű fjordról kapta.

Alta a legészakabbra fekvő olyan város, amelynek lakossága meghaladja a tízezer főt. A szintén norvég Hammerfest lakossága az elővárosokkal együtt ugyan meghaladja a 10 ezer főt, de még így sem éri el a 15 ezret, így Alta mindenképpen magának mondhatja, hogy ezen kategóriában az első helyen áll.

2000-ben nyerte el a városi rangot, amikor Bossekop, Bukta, Elvebakken, Midtbakken és Sentrum részekkel egyesítették.

Év Alta város lakossága Alta község területének lakossága
2000 11496 16837
2006 12530 17889
2013 14272 19646
2020 15484 20789
2024 16269 21708

Gazdasága, létesítmények

A település iparának nagy része a városban és környékére összpontosul. Megtalálható betonüzem, több fatermékgyár és fűrészüzem, tejüzem, kereskedelmi kertészet és tengeri szolgáltatásokat nyújtó cégek is működnek itt.

A városban minden szinten vannak iskolák, oktatási intézmények. A Tromsø-i központtal rendelkező egyetem, az UiT The Arctic University egyik campusa Alta városában található.

Az új városközpontot az 1980-as évek elején, az akkori modern építészeti stílusban adták át. Azóta viszont sokat változott a város, főleg a 2000-es évektől bekövetkezett népességi növekedésnek is köszönhetően mind a központi részén, mint a külterületekben számos új fejlesztés valósult meg, lakóházak, irodaépületek kerültek felépítésre.

A belvárosi részen sétálóutcát alakítottak ki. A sétálóutca mellett van az Aurora kino, ami a megye legnagyobb mozija, a könyvtárnak is otthont adó épületben található.

Az Északi fény katedrálist 2013. február 10-én szentelték fel. A sportlétesítmények közül a Finnmarkshallen egy 1996-ban készült többcélú csarnok. A Északi fény katedrális közelében található a Nordlysbadet, ami egy uszoda, benne van még úszómedence, aktivitási medence, vízicsúszda, trambulin és pezsgőfürdő.

A városközpontban több nagyméretű, négycsillagos szálloda is megtalálható.

Altában több bevásárlóközpont is van, így a Parksenteret és AMFI Alta. Az AMFI Alta Finnmark legnagyobb bevásárlóközpontja 80 üzlettel és éttermekkel. Az új 22000 m2-es területű Handelsparken Alta 2023-ban készült el.

Története

Alta első ismert írásos említése 1520-ból származik. A fjord körüli területet akkoriban a számi népcsoport lakta. Vadászatból, halászatból és állattenyésztésből éltek. A terület az 1613-as knäredi szerződéssel hivatalosan is Dánia és Norvégia része lett. Oroszország és Svédország a szerződés előtt igényt tartott a területre. A 19. század elején mintegy 2000 ember élt a területen. Többségük számi volt, de sok kven és norvég is élt itt. A 19. században kezdődött meg a bányászat a területen. A fő bányásztelepülés Kåfjordban volt, a mai Alta településtől nyugatra. A második világháborúban, 1944-ben a németek felgyújtották a falut. Az egyetlen megmaradt épület a templom volt. Az 1945-ben hazatérő menekülteknek sátrakban kellett élniük, az újjáépítés csak ezután kezdődött el.

Közlekedés

Alta repülőtere a város mellett található. Az északi elhelyezkedésű megye kisebb településeire induló járatokon túl napi szinten vannak járatok Oslo és Tromsø repülőtereire is. A város közúton is elérhető, az E45 számú főút északi kiinduló pontja, illetve az E6 számú főút is áthalad a városon. Oslotól légvonalban 1258 km-re, míg autóúton mért távolság tekintetében 1766 km-re fekszik.

Földrajz

Alta a megye nyugati részén helyezkedik el az Altafjord mellett. Az Altaelva folyó Európa egyik legnagyobb szurdokját vájta ki a térségben. A megye lakói közül legtöbben Alta városban élnek, és bár a hideg viszonyok miatt gyér a lakossága, a Golf-áramlat melegítő hatása megkönnyíti a halászok életét.

Alta éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)−4,0−5,0−2,03,08,013,017,015,010,05,00,0−3,04,8
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−9,0−9,0−7,0−2,04,09,012,011,06,01,0−4,0−7,00,5
Átl. csapadékmennyiség (mm)322625202234544743423738420
Forrás: storm.no

Turizmus

Legismertebb turisztikai látványosságai a világörökség részét képező ősi sziklarajzok.

Testvérvárosok

Jegyzetek

  1. ↑ 84
  2. ↑ "Alders- og kjønnsfordeling i kommuner, fylker og hele landets befolkning (K) 1986 - 2026". Statistisk sentralbyrå. 2026. február 25.
  3. ↑ "Tettsteder. Folkemengde og areal, etter kommune. 1. januar 2008" (norvég nyelven). Statistisk sentralbyrå. 2008. június 20. Hozzáférés: 2008. december 6.
  4. 1 2 "biveros.com/alta-norway". Hozzáférés: 2025. április 27.
  5. 1 2 3 "snl.no/Alta_-_tettsted". Hozzáférés: 2025. április 27.
  6. ↑ "citypopulation.de/en/norway/finnmark/5601__alta". Hozzáférés: 2025. április 27.
  7. ↑ "en.uit.no/studiesteder". Hozzáférés: 2025. április 27.
  8. ↑ "alta-ble-karet-til-norges-styggeste-by-hva-skjedde". Hozzáférés: 2025. április 27.
  9. 1 2 3 "visitalta.no attractions-and-cultural-life-in-alta". Hozzáférés: 2025. április 27.
  10. ↑ "amfi-alta". Hozzáférés: 2025. április 28.
  11. ↑ "handelsparken-alta". Hozzáférés: 2025. április 27.
  12. ↑ "alta-airport". Hozzáférés: 2025. április 28.
  13. ↑ "distance.to Alta-Oslo". Hozzáférés: 2025. április 28.
  14. 1 2 3 "Vennskapsbyer" (norvég nyelven). Alta kommune. 2016. szeptember 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. október 13. {{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)

Hivatkozások