| Alte Pinakothek | |
| Régi Képtár | |
| Alte Pinakothek (München) | |
| Település | München |
| Építési adatok | |
| Megnyitás | 1836 |
| Építész(ek) | Leo von Klenze |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | képtár |
| Szolgáltatások |
|
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
| Alte Pinakothek weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Alte Pinakothek témájú médiaállományokat. | |

Az Alte Pinakothek (Régi Képtár; görög eredetű neve, a pinakotheke – πινακοθήκη képtárat jelent) München nagy múltú képtára a Kunstareal területén, 1836-ban alapították.
A kiállított képek sora középkori festők (XIV. század) remekeitől a XVIII. század közepéig terjed, a területen a világ egyik legjobb múzeumának számít. A bajor hercegi tulajdon vetette meg a gyűjtemény alapját a XVI. és a XVII. században, I. Miksa bajor választófejedelem különösen Albrecht Dürer műveivel gyarapította. A düsseldorfi képtár 1805-ös beolvasztásával is értékes művekkel gyarapodtak, a nagy Rubens festményekből ma 80 darabnál is több van a képtárban, nagy részük Düsseldorfból származik.
Jelentősek a 15-16. századi német mesterek művei, köztük Stephan Lochner, Hans Memling (a Szűzanya életének megfestője), Michael Pacher, Martin Schongauer, Hans Holbein, Matthias Grünewald, Albrecht Altdorfer műveivel. Gazdag az olasz és a németalföldi anyag, köztük Tiziano Vecellio, Rembrandt, Van Dyck 30-nál több képe. 1827-ben vásárolta meg az Alte Pinakothek a Boisserée, 1828-ban a Wallerstein gyűjteményt, melyek által főként az északi művészet képeivel gyarapodott.
Az Alte Pinakothek épületével szemben található a Neue Pinakothek. Az eddig említettek, továbbá a Pinakothek der Moderne illetve a Museum Brandhorst XX. és a XXI. századi alkotásaival valamint a Türkentor együttesen egyedülálló képgyűjteményi egységet képeznek.