Anhhaf

Anhhaf
Születetti. e. 26. század
Elhunyti. e. 26. század
Neve hieroglifákkal
anxn
x		 HAf

Anhhaf
HázastársaHotepheresz
Szüleiapja: Sznofru
Tisztségevezír
SírhelyeGíza, G7510
A Wikimédia Commons tartalmaz Anhhaf témájú médiaállományokat.

Anhhaf ókori egyiptomi herceg és vezír a IV. dinasztia idején; Sznofru fáraó fia, Hufu testvére.

Családja

Anhhaf viselte a „király legidősebb vér szerinti fia” címet (ami nem minden esetben jelentette ténylegesen azt, hogy a legidősebb fia, és itt is arról lehet szó, hogy egy alacsonyabb rangú feleségtől született első fia). Felesége, Hotepheresz Sznofru legidősebb leánya volt I. Hotepheresz királynétól. Ő Sznofru kultuszának papnője volt, és már korábban elhunyt, mint hogy elkészült volna férjének sírja, melyet Anhhaf már idős emberként készíttetett. A hercegnőt relieftöredékeken említik férje sírjában, saját sírjának holléte ismeretlen. Anhhafot sírjában egy Anhetef nevű kisfiúval ábrázolják, akit lányának fiaként említenek.

Pályafutása

Anhhaf címei: „a király legidősebb, vér szerinti fia”, „vezír” és „a Thot házához tartozó Ötök nagyja”. Unokaöccse, Hafré uralma alatt szolgált vezírként. Részt vett a gízai nagy piramis építésében, és valószínűleg a Nagy Szfinxében is. 2013-ban Hufu ókori kikötőjénél előkerült papirusztöredékek egy gyűjteménye, amely Merer naplójaként lett ismert; ebben egy Merer nevű munkafelügyelő a gízai nagy piramis építésének több hónapjáról számol be. Ebben említ egy adminisztratív központot, amely Anhhaf vezír irányítása alatt állt. Ennek alapján Anhhaf tevékenysége Hufu 27. éve körülre tehető, és a piramison folyó munkálatokért akkoriban felelt, amikor az építkezés már a befejezéséhez közeledett, mert említik, hogy ebben az időben érkezett a piramis borítására használt turai mészkő. A papiruszon Anhhafot nemesemberként és Ra-si-Hufu felügyelőjeként említik; utóbbi a gízai kikötő neve, ahová a piramisépítéshez szükséges kő érkezett.

Sírja

Anhhafot a gízai G7510-es sírba – a keleti temető legnagyobb, egész Gíza második legnagyobb masztabasírjába – temették el, amely Reisner szerint Hafré uralkodása alatt épült. Újabban építészeti és ikonográfiai jellegzetességek, valamint a sírban említett személyek címei alapján úgy tűnik, a sír építése Hufu, Dzsedefré és Hafré uralkodása alatt is folyt. A sírban megtalálták Anhhaf festett mészkő mellszobrát. A gyönyörű, realisztikus szobor az óbirodalmi szobrászat kiemelkedő alkotása, ma a bostoni Szépművészeti Múzeumban található, katalógusszáma Museum Expedition 27.442.

Jegyzetek

  1. ↑ Hermann Ranke: Die ägyptische Persönennamen. Verlag von J. J. Augustin in Glückstadt, 1935., p.65
  2. ↑ Dodson, Aidan (2004). The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson. ISBN 0-500-05128-3. {{cite book}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó), pp.53,56
  3. 1 2 3 http://gizapyramids.org Archiválva 2008. október 11-i dátummal a Wayback Machine-ben. Information provided via the G 7010 page
  4. 1 2 3 Laurel Flentye, The Mastabas of Ankh-haf (G7510) and Akhethetep and Meretites (G7650) in the Eastern Cemetery at Giza: A Reassessment in Essays in Honor of David B. O'Connor, pp. 291-308
  5. ↑ Dodson & Hilton, p.58
  6. ↑ Reisner, George A., and William Stevenson Smith. A History of the Giza Necropolis. Vol. 2, The Tomb of Hetep-Heres the Mother of Cheops: A Study of Egyptian Civilization in the Old Kingdom. Cambridge, Mass.: Harvard University Press, 1955. pp 1-12 (The family and general background of Hetepheres I)
  7. ↑ Tallet, Pierre and Marouard, Gregory, The Harbor of Khufu on the Red Sea Coast at Wadi al-Jarf, Egypt, Journal of Near Eastern Archaeology, 77:1, 2014, pp 8-12
  8. ↑ Pierre Tallet: Les papyrus de la Mer Ruge I, Le <<Journal de Merer>> (Papyrus Jarf A et B), MIFAO 136, Kairo 2017, ISBN 9782724707069, pp. 63. 66
  9. 1 2 Berman, Lawrence, Freed, Rita E., and Doxey, Denise. Arts of Ancient Egypt. Museum of Fine Arts Boston. 2003. p.78. ISBN 0-87846-661-4.
  10. ↑ Dodson & Hilton, p.56

További információk