| Anhur | |||||||
| Anhur, Ozirisz és Ízisz egy sztélén, melyen boráldozatot ábrázoltak | |||||||
| Vallás | ókori egyiptomi | ||||||
| Hieroglifa | |||||||
| Nem | férfi | ||||||
| Házastárs | Mehit | ||||||
| Kultuszhely | Szebennütosz | ||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Anhur témájú médiaállományokat. | |||||||
Anhur (ỉn-ḥr.t, görögösen Onurisz) ókori egyiptomi istenség. A háború és vadászat ősi istene, szülőhelye Felső-Egyiptom, közel Abüdoszhoz. Nevének jelentése: „Aki elhozza a Távollevőt”. Ez abból a mítoszból eredhet, amelyikben visszahozza Núbiából „a Nap szemét”; ezt a titulust több istennő is viseli, Anhur esetében Mehit oroszlánistennőről van szó, aki ezután a felesége lesz. A történet hasonlóságot mutat azzal, amikor Su visszahozza hitvesét, Tefnutot Núbiából, de Anhur neve azt mutatja, az övé lehetett az eredeti. (Lásd még: Napszem-mítosz.)
Anhur eléggé összetett istenség, tollai Montuval, Szopduval és Hórusszal hozzák összefüggésbe, Suval pedig gyakran egylényegűnek gondolták. Anhurt Ré fiának is hívták. A görögök saját hadistenükkel, Arésszal tartották azonosnak. A rómaiak is tisztelték, Tiberius császárt Kom Ombóban Anhur jellemzőivel ábrázolják.
Legtöbbször szakállas emberként ábrázolták, vagy lándzsával, amit mindkét kezével fog, vagy egyik kezében felemelt lándzsával, a másikban kötéllel, amivel elfogja oroszlánforma feleségét, Mehitet. Rövid parókát visel, rajta ureuszt és két vagy négy tollat.
Eredeti kultuszközpontja a felső-egyiptomi Abüdosz mellett, Thiszben volt, később a alsó-egyiptomi Szebennütoszban, ahol vagy egymagában, vagy Su egy aspektusaként tisztelték. Itt álló templomát Anhur-Su tiszteletére építtette fel II. Nektanebó. Amulettjei időnként előkerülnek későkori temetkezésekből.
{{cite book}}: CS1 karbantartás: ismeretlen nyelvkód (link) CS1 karbantartás: több név: szerkesztőfelsorolás (link)
, I., p.91