Anna Seghers

Anna Seghers
1966-ban
1966-ban
Született
  • Netty Reiling
  • Netti Reiling

1900. november 19.
Mainz
Elhunyt1983. június 1. (82 évesen)
Kelet-Berlin
Álneve
  • Anna Seghers
  • for Netty Radvanyi (født Reiling)
Állampolgársága
Nemzetiségenémet
HázastársaRadványi László (1925–)
Gyermekei
  • Pierre Radvanyi
  • Ruth Radvanyi
SzüleiHedwig Reiling
Isidor Reiling
Foglalkozása
  • regényíró
  • ellenálló
  • író
Iskolái
Kitüntetései
Lista
  • Karl Marx-rend
  • Hazafias Arany Érdemrend
  • A Német Demokratikus Köztársaság Nemzeti Díja
  • Johannes-R.-Becher-Medaille
  • A Munka Vörös Zászló Érdemrendje
  • Nemzetközi Sztálin-békedíj
  • Munka Hőse
  • Hazafias Ezüst Érdemrend
  • Karl Marx-rend
  • Kleist-díj (1928)
  • a Jénai Egyetem díszdoktora (1959)
  • Grand Star of People's Friendship (1970)
  • Népek Közötti Barátságért Érdemrend (1975)
  • Berlin díszpolgára (1975. november 19., Kelet-Berlin)
  • Októberi Forradalom érdemrend (1980)
  • honorary citizen of Mainz (1981)
SírhelyeDorotheenstadti temető
Írói pályafutása
Jellemző műfajokpróza
Fontosabb műveiThe Seventh Cross
A Wikimédia Commons tartalmaz Anna Seghers témájú médiaállományokat.

Anna Seghers, polgári nevén Netty Radványi (született Reiling) (Mainz, 1900. november 19. – Kelet-Berlin, 1983. június 1.) német író. 1947-ben Büchner-díjjal tüntették ki.

Életrajza

Eredeti nevén Netty Reiling nagypolgári zsidó családban nőtt fel Mainzban. Történelmet, művészettörténetet és sinológiát tanult, 1922-ben doktorált. 1928-ban jelent meg első elbeszélése Aufstand der Fischer von St. Barbara (A Sankt Barbara-i halászok felkelése). 1925-ben házasodtak össze a magyar Radványi Lászlóval. 1926-ban Berlinbe költöztek, két gyermekük már ott született. 1929-ben belépett Németország Kommunista Pártjába. 1930-ban jelent meg Auf dem Wege zur amerikanischen Botschaft (Úton az amerikai nagykövetség felé) elbeszéléskötete, majd 1932-ben első regénye Die Gefährten (Utitársak).

A nácik 1933-ban letartóztatták, de el tudott menekülni Franciaországba. Itt született számos híres regénye a weimari köztársaság hétköznapjairól, a két világháború közötti időszak német viszonyairól, a nemzetiszocializmussal szembeni ellenállásról. Itt írta meg világhírű regényét is Das siebte Kreuz. Ein Roman aus Hitlerdeutschland (A hetedik kereszt. Regény a hitleri Németországból), amely 1942-ben jelent meg angolul. Az Egyesült Államokban még a regény megjelenésének évében megfilmesítették. Németül 1947-ben adták ki. Miután a német csapatok megszállták Párizst, Mexikóba emigrált. Már ott jelent meg 1944-ben Transit című regénye, majd 1946-ban Der Ausflug der toten Mädchen (A holt leányok kirándulása), amely az egyik legsikerültebb regénye. 1947-ben újra hazatelepült, meggyőződéses marxistaként természetesen Kelet-Berlinbe. Eleinte a még Mexikóban megkezdett regények befejezésével foglalkozott, melyek latin-amerikai élményeiről és benyomásairól tanúskodnak. Wiedereinführung der Sklaverei in Guadeloupe (A rabszolgaság felélesztése Guadeloupéban, 1948), Die Hochzeit von Haiti (Haiti esküvő, 1949), Das wirkliche Blau. Eine Geschichte aus Mexiko (A valódi kék szín. Egy történet Mexikóból, 1967). Ezen kívül 1949-ben befejezte Die Toten bleiben jung (A holtak nem vénülnek) című regényét, amelyben az első világháború utáni Németország történelmét szerette volna megvilágítani. Szintén kortörténeti vonatkozású a két utolsó nagy regénye Die Entscheidung (A döntés) és Das Vertrauen (A bizalom). Mindkét regény a második világháború utáni német viszonyokról szól. Emellett megjelent egy sor elbeszélése is Die Linie (A vonal, 1950), Die Kinder (A gyerekek, 1951), Der Mann und sein Name (A férfia és neve), Der erste Schritt (Az első lépés, 1953 - ebben talán leghíresebb elbeszélése az Das Argonautenschiff), Brot und Salz (Kenyér és só, 1958) és végül Das Licht auf dem Galgen (Fény a bitófán, 1961).

Magyarul

Források

További információk

  1. 1 2 3 seghers-anna, 2024. szeptember 28.