| Anortit | |
| Anortit Japánból | |
| Általános adatok | |
| Képlet | CaAl2Si2O8 |
| Kristályrendszer | triklin |
| Ásványrendszertani besorolás | |
| Osztály | Szilikátásványok |
| Alosztály | Tektoszilikátok: nem zeolitok |
| Csoport | Földpátcsoport |
| Azonosítás | |
| Szín | színtelen, fehér |
| Porszín | fehér |
| Fény | üvegfényű |
| Átlátszóság | átlátszó, áttetsző |
| Pleokroizmus | színtelen |
| Fluoreszcencia | krém, halványbarna |
| Keménység | 6 |
| Hasadás | nincs |
| Törés | egyenetlen |
| Olvadáspont | 1553 °C |
| Sűrűség | 2,72-2,75 g/cm³ |
A Wikimédia Commons tartalmaz Anortit témájú médiaállományokat. | |
Az anortit a földpátok egyik fontos képviselője, amely a tekto- vagy állványszilikátok alosztályába tartozó ásvány. A holdi kéreg egyik fő alkotó ásványa, tehát a Holdon az egyik legfontosabb kőzetalkotó ásvány.
A Na-Ca sorozatnak a szélső tagja. Ezt a sorozatot gyűjtőnévvel plagioklászoknak nevezik.
Az anortit elnevezés a görög orthosz (όρθιος, egyenesen álló) szó fosztóképzős alakja, ami az ásvány furcsa alakjára utal.
Az anortit a holdon monominerális kőzetalkotó ásvány. A belőle fölépülő kőzet neve anortozit. Kialakulásának rövid értelmezése a következő: a Hold külső kérge az égitest összeállása után megolvadt és magmaóceánt alkotott. Ebből a magmaóceánból kristályosodott ki az anortozitos kéreg.
A holdi magmaóceán a teljes holdra kiterjedt és a ritkaföldfémek közül egyedül az európiumot tudta magába építeni, mert az, ionrádiusza révén, helyettesíteni tudta a Ca-ot. Ezért a holdi kőzetek ritkaföldfém gyakorisága alapján következtettek az anortozitok eredetére, az egykori magmaóceánra.