Anortit
| Anortit |
 |
| Anortit Japánból |
| Általános adatok |
| Képlet | CaAl2Si2O8 |
| Kristályrendszer | triklin |
| Ásványrendszertani besorolás |
| Osztály | Szilikátásványok |
| Alosztály | Tektoszilikátok: nem zeolitok |
| Csoport | Földpátcsoport |
| Azonosítás |
| Szín | színtelen, fehér |
| Porszín | fehér |
| Fény | üvegfényű |
| Átlátszóság | átlátszó, áttetsző |
| Pleokroizmus | színtelen |
| Fluoreszcencia | krém, halványbarna |
| Keménység | 6 |
| Hasadás | nincs |
| Törés | egyenetlen |
| Olvadáspont | 1553 °C |
| Sűrűség | 2,72-2,75 g/cm³ |
|
Az anortit a földpátok egyik fontos képviselője, amely a tekto- vagy állványszilikátok alosztályába tartozó ásvány. A holdi kéreg egyik fő alkotó ásványa, tehát a Holdon az egyik legfontosabb kőzetalkotó ásvány.
A Na-Ca sorozatnak a szélső tagja. Ezt a sorozatot gyűjtőnévvel plagioklászoknak nevezik.
Az anortit elnevezés a görög orthosz (όρθιος, egyenesen álló) szó fosztóképzős alakja, ami az ásvány furcsa alakjára utal.
Anortozit
Az anortit a holdon monominerális kőzetalkotó ásvány. A belőle fölépülő kőzet neve anortozit. Kialakulásának rövid értelmezése a következő: a Hold külső kérge az égitest összeállása után megolvadt és magmaóceánt alkotott. Ebből a magmaóceánból kristályosodott ki az anortozitos kéreg.
A holdi magmaóceán a teljes holdra kiterjedt és a ritkaföldfémek közül egyedül az európiumot tudta magába építeni, mert az, ionrádiusza révén, helyettesíteni tudta a Ca-ot. Ezért a holdi kőzetek ritkaföldfém gyakorisága alapján következtettek az anortozitok eredetére, az egykori magmaóceánra.
Jegyzetek
- ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 19. o. ISBN 963 8334 96 7
Források
- Meyer C. 1987: Holdkőzetek. NASA Cur. B.P.No.76. (ELTE, 1994)
- Bérczi Sz. (2001): Kis Atlasz a Naprendszerről (1): Planetáris és anyagtérképek holdkőzetekről, meteoritekről. UNICONSTANT. Püspökladány * Bérczi Sz. (2001): Kis Atlasz a Naprendszerről (1): Planetáris és anyagtérképek holdkőzetekről, meteoritekről. UNICONSTANT. Püspökladány (ISBN 963-00-6314-X Ö ISBN 963 00 6315 8)
- Bérczi Sz. (1991): Kristályoktól bolygótestekig. Akadémiai Kiadó, Budapest
- Bérczi Szaniszló, Gucsik Arnold, Hargitai Henrik, Józsa Sándor, Kereszturi Ákos, Nagy Szabolcs, Szakmány György (szerk. Bérczi Szaniszló) (2008): Kis atlasz a Naprendszerről (11): Kőzetszövetek a Naprendszerben. ELTE TTK Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport, Budapest (ISBN 978-963-284-034-5)
- McKay, G. A. (1978): Partitioning of REE Between Olivine, Plagioclase, and Synthetic Basaltic Melts: Implications for the Origin of Lunar Anorthosites. LUNAR AND PLANETARY SCIENCE XIII, P. 493-494. Abstr.
