| Meténgfélék | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Alcsaládok | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Meténgfélék témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Meténgfélék témájú kategóriát.
|
A meténgfélék vagy télizöldfélék (Apocynaceae) a zárvatermők (angiosperms) közé tartozó tárnicsvirágúak (Gentianales) rendjének egyik családja.
Legtöbb fajuk a trópusokon, illetve a mediterrán égövben él.
A fajok többsége fa vagy cserje, ritkábban évelő lágyszárú. Leveleik széle rendszerint ép. Portokjaik szabadok, pollenszemeik egyedül állnak.
Több faj, köztük a Mediterráneumban honos európai leander (Nerium oleander) és a kis télizöld (Vinca minor) ismert dísznövény.
A trópusi sztrofantusz (Strophanthus) fajokból és az indiai Rauwolf-cserjéből (Rauwolfia serpentina) fontos szívgyógyszereket (sztrofantin, reszerpin) állítanak elő. A sztrofantusz fajok magvainak, termésének, kérgének és gyökereinek kivonatából egyes afrikai törzsek halálos nyílmérgeket állítottak elő.
A kis télizöld (Vinca minor) sejtosztódást gátló alkaloidokat tartalmaz; ezeket a vérnyomás csökkentésére, valamint az ideggyógyászatban és a rákterápiában is alkalmazzák.
2012-ben a családot öt alcsaládra tagolták, melybe 5100 faj tartozott, de ez az újabb vizsgálatok után még változhat. A korábbi selyemkórófélék családját az APG III rendszer alcsaládként a meténgfélék családjába sorolta be.
A legújabb osztályozás szerint (2014) 366 nemzetség, 25 nemzetségcsoport és 49 alnemzetségcsoport tartozik a családba.
1. Apocynoideae alcsalád hat nemzetségcsoporttal:
2. selyemkórófélék (Asclepiadoideae) alcsalád négy nemzetségcsoporttal:
3. Periplocoideae alcsalád három nemzetségcsoporttal:
4. Rauvolfioideae alcsalád kilenc nemzetségcsoporttal:
5. Secamonoideae alcsalád kilenc nemzetségcsoporttal: