Jellemzőjük
Az összes aposztáziaforma évelő, lágyszárú növény. A gyökereket nem borítja 'velamen' (szivacsszerű, több sejtrétegből álló bőrszövet ami védi a gyökereket). A levelek spirálisan helyezkednek el a vékony száron. A hajtáscsúcsban a levelek szorosan egymásra csavarodnak, de a levéllemez kiterülésekor már egymással átellenesen állnak. A szár és a levéllemez között nincs átmeneti szövet.
Virágzatuk egyszerű, végállású (terminális) vagy szimpodiális elágazású. A virágok spirálisan helyezkednek el a virágzat tengelyen, kis méretűek, színük fehér, sárgásfehér, sárga, néha visszahajlók. A virágzat murvalevelei relatíve nagyok, lomblevélszerűek. A szirmok két körben helyezkednek el, körönként 3-3 darab. A magház a kosborfélék családjára jellemzően csavarodott (reszupináció), emiatt egy eredetileg felső szirom alsó ajakká (labellum) differenciálódik, de gyengén (Neuwiedia) vagy erősen csökevényes (Apostasia). A magház alsó állású és háromrekeszű. A bibe vékony. Kettő vagy három termékeny porzó van a virágokban, a középső porzó teljesen kifejlett vagy csökevényes vagy teljesen el is tűnhet. A nem termékeny porzók ún. sztaminódiumot hoznak létre. A sztaminódium alja összenő a bibe aljával és a magházzal. A hosszúkás portokokban termelődnek a pollen szemek, melyek nem ragadnak össze. A termés toktermés, de néhány esetben lehet bogyó is. A magok 300 mikrométer átmérőjűek, gömb alakúak, a maghéjuk kemény.
Az Apostasia nemzetség fajainak 2n=48, a Neuwiedia nemzetségnek 2n=96 kromoszómája van, melyek nagyon kis méretűek.
Néhány faj öntermékenyülő, de vannak rovarmegporzású fajok is, ezeknél a rovar okozta mozgás hatására nyílnak fel a portokok.
Rendszerezésük
A molekuláris taxonómiai vizsgálatok és a virágszerkezet alapján az aposztáziaformák a kosborfélék egy ősi formájának tekinthetőek. A többi alcsaládnak (kivétel a Cypripedioideae alcsalád) egy porzójuk van (monandrous-egyporzós növények), de az aposztáziaformáknak három van.
Filogenetikai szempontból az aposztáziaformákhoz hasonló "ősi" fajcsoportok fajai nem közvetlen elődei a többi fajcsoportnak, hanem a közös ősnek egy "konzerválódott" taxonja. Sok feltételezett ősi tulajdonság megőrződött a növényekben. Így ez lehetővé teszi, hogy következtetéseket vonjunk le a közös ősről.
Noha a két nemzetség belső rendszertani kapcsolata általában nem vitatott, az alcsalád taxonómiai helyzetét széles körben vitatják. Főként ellentmondásos az a kérdés, hogy vajon az Apostasioideae-t valóban be kell-e illeszteni a kosborfélék családjába, vagy különálló Apostasiaceae vagy Neuwiediaceae családnak kell tekinteni. A molekuláris genetikai vizsgálatok támogatják az kosborfélék családjába történő tartozást és megerősítették a két nemzetség szoros kapcsolatát is.
Az alcsaládba az alábbi nemzetségek és fajok tartoznak:
