| Aranylile | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 25 000 forint | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Pluvialis apricaria (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
Az aranylile (Pluvialis apricaria) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a lilefélék (Charadriidae) családjába tartozó faj.
A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Charadrius nembe Charadrius apricarius néven.
A Brit-szigetektől Skandinávián keresztül Észak-Oroszországig költ, ősszel délre vonul a tengerpartokra, de megtalálható a szárazföld belsejében is. Természetes élőhelyei a nyílt tundrák, mocsarak, lápok és tengerpartok.
Magyarországon rendszeres vendég, március-április és szeptember-december hónapokban a vonulása idején.
Testhossza 26-29 centiméter, szárnyfesztávolsága 67-76 centiméter, testtömege 160-280 gramm. Nászruhában a hasa és a torka fekete, nyugalmi tollruhája barna, sárgás pöttyökkel.
Rovarokkal és lárváikkal, férgekkel és más gerinctelenekkel táplálkozik.
A hím a levegőben táncot lejt, és közben énekével csábítja a tojót. csésze alakú fészkét alacsony fűbe a földre rakja, ahonnan belátja a környéket. Fészekalja 3-4 tojásból áll, amin 27-30 napig kotlik, a fiókák fészekhagyók.
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 forint forint.