Arctotideae

Arctotideae
Arctotheca populifolia
Arctotheca populifolia
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids II
Rend: Fészkesvirágzatúak (Asterales)
Család: Őszirózsafélék (Asteraceae)
Alcsalád: Katángformák (Cichorioideae)
Nemzetség-
csoport:		 Arctotideae
L., 1759
Nemzetségek
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Arctotideae témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Arctotideae témájú kategóriát.

Az Arctotideae, korábban Arctoteae, az őszirózsafélék (Asteraceae) családba tartozó katángformák (Cichorioideae) alcsaládjának egyik nemzetségcsoportja. A nemzetségcsoport legismertebb tagjai a kertekbe és parkokba dísznövényként ültetett napfénykedvelő záporvirágok és Arctotis fajok, illetve ezek hibridjei.

Jellemzésük

Ivartalan jellemzők

Az Arctotideae nemzetségcsoport tagjai főleg egyéves vagy évelő fajok, néhány faj fásszárú: cserjék, félcserjék. Néhány faj tüskékkel borított. Egyes fajok, de különösen a Gazania nemzetség tagjai fehér tejnedvet termelnek.

A levelek szórtan helyezkednek el a száron, a tőlevelek rozettát alkotnak. A leveleknek lehet levélnyele, de ez hiányozhat is (ülő levelek). A levéllemez széle ritkán sima, de gyakrabban enyhén vagy erősen fogazott, csipkés, néhány fajnál karéjos is lehet.

Ivaros jellemzők

A legtöbb fajnál a fészekvirágzat magányosan áll egy hosszú száron, ritkábban több fészekvirágzat egy összetett ernyőbe rendeződik. A fészekpikkelyek sokfélék lehetnek, ritkán kettő, de általában 3-6 sorba rendeződnek. Lehetnek puhák, húsosak, néha tüskések (lásd Berkheya spinosissima fotója). A fészekvirágzat lehet kúpos vagy lapos. A virágzatot alkotó virágok lehetnek sugárvirágok (zigomorf alakúak, nyelves virágok) vagy csövesek (sugárszimetrikusak). Ennél a nemzetségcsoportnál a virágzatot mindkét virágtípus alkotja. A sugár virágok a virágzat szélén, peremén helyezkednek el egy vagy két sorban, a csöves virágok pedig belül vannak. A sugár virágok lehetnek termékenyek vagy sterilek, illetve lehetnek egyneműek (vagy csak porzó vagy csak termő van bennük). A sugárvirágok szirma lehet fehér, sárga, narancssárga, vörös, lila vagy kék. A csöves virágok kétneműek, azaz van bennük porzó és termő is, de ritkán lehetnek csak porzósak, négy vagy öt apró szirmuk van, melynek színe lehet sárga, barna vagy lila.

A magház alsó állású. Termésük kaszat, rajta több vagy kevesebb repítőszőr lehet.

Elterjedésük és rendszerezésük

A nemzetségcsoport fő elterjedési területe Afrika középső, illetve déli része, emiatt gyakran használják rájuk az "afrikai százszorszép" elnevezést. Klíma szempontjából fontos számukra a téli esőzések megléte, a nyári szárazságot jól tűrik, illetve az egyéves növények, még az aszály előtt elvirágoznak és termést hoznak. Két Cymbonotus faj Ausztráliában honos. Néhány fajuk invazív a fagymentes régiókban, főleg Dél-Amerikában.

A nemzetségcsoportot Alexandre Henri Gabriel de Cassini írta le 1816-ban a "Journal of natural philosophy, chemistry and the arts" folyóiratban Arctoteae Cass. néven. A nemzetségcsoportot több alcsoportra osztják és körülbelül 220 faj tartozik bele.

Nemzetségek

Arctotidinae alcsoport – öt nemzetség 81 faja tartozik ide.

  • Arctotheca – az ide tartozó öt faj Mozambikban és Afrika déli részén honos.
  • Arctotis – az ide tartozó hatvankét faj Afrika déli részén (egészen Angoláig) él.
  • Cymbonotus – két Ausztráliában őshonos faj tartozik ide.
  • Dymondia – az egyetlen ide tartozó, endemikus faj (Dymondia margaretae) Dél-Afrika Bredasdorp körzetében él.
  • Haplocarpha – világszerte tíz faj ismert, ezekből hat Afrika déli részén él.

Gorteriinae alcsoport – nyolc nemzetség 130 faja tartozik ide.

  • Berkheya – az ide tartozó hetvenöt faj Afrikában él, négy közülük kizárólag a kontinens déli részén.
  • Cullumia – az ide tartozó tizenöt endemikus faj Fokföld északi és nyugati részén él.
  • Cuspidia – az egyetlen ide tartozó faj, a Cuspidia cernua Fokföld északi, nyugati és keleti részének endemikus faja.
  • Didelta – az ide tartozó két endemikus faj Dél-Afrika nyugati részén ék.
  • Gazania – kettő faj kivételével, amelyek északibb területeken is élnek, mind a tizenhét faj Afrika déli részén él.
  • Gorteria – a három endemikus faj Afrika déli részén él.
  • Heterorhachis – az egyetlen ide tartozó faj, a Cuspidia cernua Fokföld északi és nyugati részének endemikus faja.
  • Hirpicium – az ide tartozó fajok Afrika déli és trópusi részein élnek. A tizenkettőből kilenc kizárólag a kontinens déli részén él.

Eremothamninae alcsoport – két nemzetség három faja tartozik ide.

  • Pteronia – egy faj a Pteronia marlothiana (O.Hoffm.) Dinter (Szin.: Eremothamnus marlothianus O.Hoffm.) tartozik ide, ami csak Namíbiában él.
  • Hoplophyllum – két faj tartozik ide, amik Dél-Afrika északi és nyugati részén élnek.

Besorolatlan nemzetségek:

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Arctotideae című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

  1. ↑ Arctotideae in der Flora of North America, Volume 19, S. 195 - textgleich online wie gedrucktes Werk, In: Flora of North America Editorial Committee (Hrsg.): Flora of North America North of Mexico. Volume 19: Magnoliophyta: Asteridae, part 6: Asteraceae, part 1 (Mutisieae–Anthemideae). Oxford University Press, New York und Oxford, 2006, ISBN 0-19-530563-9.
  2. ↑ Alexandra H. Wortley, V. A. Funk, John J. Skvarla: Pollen and the evolution of Arctotideae (Compositae). In: The Botanical Review, 2008
  3. ↑ Arctotideae in Südafrika. Archiválva 2009. május 24-i dátummal a Wayback Machine-ben bei Biodiversity Explorer von Iziko = Museums of Cape Town. (engl.)

Források