| Lucius Flavius Arrianus Xenophon | |
| Született | 86 körül Nicomedia |
| Elhunyt | 165 körül (kb. 70–80 évesen) Athén |
| Állampolgársága | római |
| Nemzetisége | görög |
| Foglalkozása | |
| Tisztsége |
|
| Tudományos pályafutása | |
| Szakterület | történettudomány |
| Kutatási terület | Makedónia története |
| Hatással voltak rá | Xenophón, Thuküdidész |
| Jelentős munkái | Anabaszis Alexandru (Alexandrosz felvonulása) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Lucius Flavius Arrianus Xenophon témájú médiaállományokat. | |
Lucius Flavius Arrianus Xenophon (86 körül – 165 körül) görög nemzetiségű római történetíró, Arrianosz, Arrianus, illetve akadémiai átírásban Arrhianos, Arrianos néven ismert.
Életéről kevés biztos adatunk van, a róla szóló ókori életrajzok jórészt elvesztek, vagy csak töredékek maradtak fenn belőlük. Cassius Dio életrajza teljesen elveszett, viszont a Szuda-lexikon megőrizte egy későbbi, IV. századi életrajz vázlatát. A kortárs Lukianosz szerint a filozófus Epiktétosz tanítványa volt, ő volt mestere műveinek befejezője. „Itt van Arrhianos, Epiktétos tanítványa, a legkitűnőbb rómaiak egyike, aki egész életét a tudományoknak szentelte: az ő esete hasonló, s nyilván minket is védelmébe venne, hiszen ő sem restellte megírni a rabló Tilliboros életrajzát.”
Arrianus nikomédiai származású volt, valószínűleg szenátori rangú. Hadrianus császár barátjaként végigjárhatta a hivatali ranglétra összes fokozatát.
Széles körű érdeklődés jellemezte és előkelő státusa miatt számos mű megírására volt lehetősége. Írói munkásságának legnagyobb részét történeti művei alkotják. Írt könyvet szülőföldjéről Bithyniaka címen; tizenhét könyvből álló Parthika című írásában a rómaiak és a pártusok közötti évszázados küzdelmet, illetve Traianus hadjáratát adja elő. Történeti tárgyú írásai (listájukat lásd lent) azonban jórészt elvesztek, egy kivételével, melyet Nagy Sándor hadjáratáról és onnan való hazatéréséről írt.
E mű megírása során inspirálólag hatott rá az athéni zsoldosvezér és történetíró Xenophónnal a Kr. e. 4. századból, akinek a legismertebb műve, a 10 000 görög zsoldosnak Perzsiából való elmenekülését és Hellászba való hazatérését elmesélő Anabaszisz, (azaz a Bázisra való visszatérés) sajátos történetírói műfajt teremtett.
Nagy Sándor hadjárataira vonatkozóan Arrianus számít a legteljesebb forrásnak. Tóth Iván szerint Arrianus egyenesen Alexandrosz Homérosza szeretett volna lenni, aki megénekli hősének minden tettét:
| „ | Aki pedig csodálkozik, hogy annyi más író után miért jutott eszembe nekem is ennek a műnek a megírása: olvassa végig a többiek valamennyi művét, aztán az enyémet, s akkor csodálkozzék. | ” |
– Tóth Iván, Arrhianos tanulmányok, 25. old, 53. lábjegyzet | ||
Egyik megalapítója annak a fajta történetírásnak, amikor a hadviselés áll a központban. Előszavában hangsúlyozta, hogy racionális forráskritikával kíván élni, és csak akarja elbeszélni, ami ténylegesen megtörtént, mindenfajta szépítés nélkül. Ebben másik mesterének Thuküdidésznek a példáját követte.
| „ | A történetírók sok mást is leírtak erről az eseményről, és az első hazudozóktól átvett mendemonda egészen napjainkig fennmaradt, és nem fogja semmi megakadályozni, hogy ezek a hazugságok nemzedékről nemzedékre öröklődjenek, hacsak nem fog véget vetni nekik ez a történeti mű. | ” |
– Anabaszisz Alexandru, (6, 11, 2) In: Tóth Iván, Arrhianos tanulmányok, 25. old 54. lábjegyzet | ||
| „ | Ha Alexandrosz hirtelen természete miatt, vagy haragjában el is követett valamit, vagy ha túlzottan utánozta is a keleti szokásokat, ennek én nem tulajdonítok nagy jelentőséget, ha fiatal korára gondolunk, sikerei szakadatlan sorozatára és azokra, akik a könnyű élet végett a királyokat – elég baj az nekik! – körülveszik és körül fogják venni. Egyébként tudomásom szerint Alexandrosz az egyedüli a régi királyok közül, aki megbánta, amit tett... | ” |
– Antik portrék, 48. old. | ||

Teljes fordítása nincs magyar nyelven, részleteket azonban közölnek az alábbi kiadványok:
| Elődei: Tiberius Iulius Iulianus (suff) és Castus (suff) |
Utódai: Quintus Fabius Catullinus és Marcus Flavius Aper |