Az ízületi gyulladás (más néven artritisz) az ízületi megbetegedések egyik formája, az ízületek heveny (akut) vagy idült (krónikus) formában megnyilvánuló gyulladásos megbetegedése. Az ízületek fájdalmát, funkciózavarát és a gyulladások egyéb általános tüneteinek egy vagy több ízületen történő megjelenését jelenti. Elterjedt betegség, minden életkorban előfordulhat. Kórokai, megjelenési formái és következményei igen szerteágazóak, ezért egyértelmű rendszerezésük is nehéz.
Egy ízület sémás ábrája
Típusai
Fertőző artritisz:
szeptikus artritisz (fertőzéses ízületi gyulladás), melyet a véráram útján, vagy direkt módon (nyílt sérülés) az ízületbe jutó baktériumok okoznak.
tuberkulózisos ízületi gyulladás, mely mindig másodlagos, a testben egyéb helyen (leggyakrabban a tüdőben) fennálló tbc-s folyamat miatt alakul ki.
reaktív artritisz, pontosabban annak következményei (nem szeptikus). Kiváltó oka lehet túlerőltetés, ismételt kisebb trauma, szabad ízületi test okozta mechanikus irritáció.
Nem fertőző ágens okozta artritisz:
reumatoid artritisz, azaz reumás ízületi gyulladás, melyben az ízületi belhártya idült steril gyulladása áll fenn.
oszteoartritisz (osteoarthritis, arthrosis, artrózis). A címszó alatti tárgyalása nem ellentmondásmentes, ugyanis valójában nem gyulladásos eredetű állapot, hanem degeneratív (kopásos betegség), melynek ugyanakkor lehet gyulladásos komponense vagy szakasza is. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy latin megnevezésének végződése (itis) is szerencsétlen módon gyulladást jelent. Az artrózis megnevezés helyénvalóbb, és kevésbé félreérthető.
Az öregujj alapízületének (metatarsophalangealis ízület) köszvényes elváltozása belső oldalról nézve.
Epidemiológia
Az ízületi gyulladás gyűjtőfogalom; előfordulása és népegészségügyi terhe nagyrészt az egyes altípusoktól függ. A mozgásszervi betegségek összességében világszerte mintegy 1,71 milliárd embert érintenek, és a tartós rokkantság vezető okai közé tartoznak.
A leggyakoribb forma, az oszteoartritisz (artrózis), 2019-ben kb. 528 millió embert érintett; az érintettek ~73%-a 55 év feletti és ~60% nő, a térd a leggyakrabban érintett ízület (≈365 millió eset). A legújabb, 2020-ra vonatkozó becslések szerint az oszteoartritisz ≈595 millió embert érintett (a világnépesség 7,6%-át), ami több mint 130%-os növekedés 1990 óta. Az esetek számának emelkedése az öregedéssel és az elhízás terjedésével áll összefüggésben.
A reumatoid artritisz (RA) világszinten ritkább, de aránytalanul nagy rokkantságterhet okoz. A WHO 2019-re ~18 millió RA-beteggel számolt; az érintettek kb. 70%-a nő, többségük 55 év feletti. A legújabb GBD-elemzés 2020-ra ~17,6 millió esetet becsült, 0,21%-os életkorkorrigált prevalenciával, a nő/férfi arány 2,45:1. A globális betegségteher (DALY) 3,06 millió volt, amelynek 76%-át a rokkantságban leélt évek (YLD) tették ki.
Magyarországon egy reprezentatív dél-dunántúli felmérés (n=10 000) 0,37%-os RA-prevalenciát talált (férfiak: 0,23%; nők: 0,48%). Egy 2018-as, országos biztosítási adatokon alapuló vizsgálat szerint a kezelt RA-betegek prevalenciája 314,1/100 000 volt (férfiak: 150,2/100 000; nők: 464,0/100 000), ami a női túlsúlyt és a betegség jelentős egészségügyi terhét is tükrözi.
Összességében az artritiszek gyakorisága az életkorral nő, több altípusban (pl. RA) a nőknél gyakoribb, és a jövőben az öregedés, az elhízás és a mozgásszegény életmód miatt várhatóan tovább emelkedik.
Okai
Mechanikus sérülések
Többnyire zárt (a sportsérülések többsége), de nyílt forma is előfordul, különösen közlekedési baleseteknél, sokszor csonttöréssel kombináltan. A mechanikus sérülések (túlterhelések) enyhébb esetben csak az ízület lágyrészeinek mechanikai túlterhelésével hatnak (rándulás), de szakadást porcleválást nem okoznak. Steril gyulladás alakul ki, amely fájdalommal, duzzanattal, az ízület környezetének kivörösödésével, az ízületi üregben folyadékgyülemmel, és mozgáskorlátozottsággal jár. Pihentetés, borogatások, fizioterápiás beavatkozások hatására viszonylag hamar elmúlik. Utána az ízület viszont csak fokozatosan terhelhető. (Sportolóknál, de másoknál is egyik alapvető hiba a gyógyuló ízület gyors és kontrollálatlan terhelése.)
A mechanikai sérülések komolyabb eseteiben a porc felbolyhosodhat, hajszálrepedések alakulhatnak ki benne, majd apróbb darabjai leválhatnak, melyek ízületi gyulladást okozhatnak. A porc ilyen formájú degradációját porckopásnak nevezik.
Talán kiemelhető, hogy főleg sportsérülések szempontjából különleges jelentőségű a térdízület. Meglehetősen bonyolult anatómiai felépítése, változatos mozgásai és általában nagy terhelése különösen kitetté teszik a sérüléseknek. Ugyanakkor sebészeti helyreállítása nagy szakértelmet igénylő beavatkozás, és bár a műtétek nagy része ma már elvégezhető a az ízületi üregbe vezetett eszköz segítségével (arthroscopia), azaz a legkevesebb műtéti traumával, az eredmény ritkán jelent teljes értékű helyreállítást. Korábban talán közhelynek számított, hogy amelyik térdízület megsérül, abból már sohasem lesz tökéletes. Ez ma már a fejlett sportorvoslásnak és műtéti technikáknak köszönhetően nem teljesen igaz. Az talán mégis, hogy sohasem lesz az eredeti. (A helyes sportorvosi, edzői, gyúrói munkának van a legfontosabb szerepe a sérülések megelőzésében.)
Bakteriális kórokozók
Általában gennykeltő kórokozókkal történő fertőzések következménye az akut gennyes ízületi gyulladást (arthritis purulenta). A kórokozók behatolhatnak az ízületbe sérüléseken keresztül, vagy a véráram útján. Gyógyítás: Helyi és általános antibiotikum kezelés, majd fizoterápia. Általában maradandó következményekkel jár.
Autoimmun folyamatok
Az egyik legelterjedtebb forma az autoimmun ízületi gyulladás, mikor a beteg saját immunrendszere támadja meg az ízületeket.A gyógyuláshoz ezért a hibás immunreakciót kiváltó alapproblémát is kezelni kell. Leggyakoribb fajtája a reumatoid artitisz, ami akár már serdülőkorban is kifejlődhet, de általában a 30-40 év közöttieket érinti. A felmérések szerint három-ötször több nő érintett a megbetegedésben, mint férfi. Anyagcserezavar köszvény (hiperurikémia), köszvényes ízületi gyulladás (arthritis urica)
Anyagcsere-probléma hatására kialakuló ízületi gyulladás, melyet a köszvény is kiválthat. Az ízületekben apró hegyes kristályok csapódnak ki, amik egyszerre több ízületben is gyulladást okozhatnak, de leggyakrabban a kéz- és a lábfej érintett. Gyógyítása során az alap anyagcsere-problémát is kezelni kell.
Akut forma: a gyulladás általános tünetei, azaz a érintett terület kivörösödése (rubor), duzzanat (tumor), a gyulladásos terület hőmérsékletének emelkedése (calor), fájdalom (dolor) és működésbeli korlátozottság (functio laesa).
Erősen függenek a gyulladás típusától és okától. Általában jellemző a fájdalom, mozgáskorlátozottság, deformitás, akut formáknál láz, folyadékgyülem.
Vizsgáló eljárások
Ultrahangvizsgálat
Röntgenvizsgálat
MRI
Diagnózis
A diagnózishoz szükséges a beteg alapos kikérdezése, a részletes fizikális vizsgálat, de szükség lehet vérvételre, röntgenre vagy akár az ízületi folyadék vizsgálatára is.
Gyógyítás/terápia
A kezelés a típustól, vagy a kiváltó októl függ. Szeptikus artritisz esetében antibiotikum és gyakran műtéti kitakarítás, tbc-s esetben a gümős góc (tüdő) kezelése mellett helyileg műtét lehet indokolt. Reuma, köszvény és gyulladás esetén is a kiváltó alapbetegség kezelése indokolt, esetenként egy-egy ízület műtéti helyreállítása szükséges (pl. protézis műtét). Reaktív gyulladás esetén a mechanikai okok megszüntetésére nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek szedése ajánlott. A porcdegeneráció megállítható, valamint a porc regenerálható porcerősítő hatóanyagok alkalmazásával. Ezek közül kiemelt szerepűek a glükózamint és kondroitint együttesen tartalmazó étrend-kiegészítők, mert a két hatóanyag kölcsönösen felerősíti egymás porcerősítő hatását. Segítségükkel csillapodik a fájdalom, a gyulladás, az ízület mozgásképessége pedig javul.
Megelőzés
Mivel az ízületekre nagy teher hárul, a megfelelő testsúly fenntartása nagyon fontos a sérülések és a porckopás okozta ízületi gyulladás megelőzésében. Ehhez elengedhetetlen az egészséges étkezés, a sok vízfogyasztás, valamint a testmozgás. A glükózamin- és kondroitintartalmú étrendkiegészítők szedése is megkísérelhető, bár ezeknek a szereknek a kedvező hatása egyelőre nem bizonyított.
Jegyzetek
↑"Musculoskeletal health" (angol nyelven). World Health Organization. 2022. július 14. Hozzáférés: 2025. augusztus 27.
12"Osteoarthritis" (angol nyelven). World Health Organization. 2023. július 14. Hozzáférés: 2025. augusztus 27.
↑GBD 2021 Osteoarthritis Collaborators (2023). "Global, regional, and national burden of osteoarthritis, 1990–2020 and projections to 2050: a systematic analysis for the Global Burden of Disease Study 2021". The Lancet Rheumatology. 5: e508–e522. doi:10.1016/S2665-9913(23)00163-7. PMID37675071.{{cite journal}}: |author= has generic name (súgó)CS1 karbantartás: numerikus név: szerzőfelsorolás (link)
↑"Rheumatoid arthritis" (angol nyelven). World Health Organization. 2023. június 28. Hozzáférés: 2025. augusztus 27.
Ez a szócikk részben vagy egészben az Arthropathy című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat.
