Associated Press

Alapítás

A hírek Egyesült Államokon belüli terjesztését a 19. század fordulójára törvény segítette. Az Egyesült Államok 1792-es postaügyi törvénye szerint minden lapkiadó újságának egy példányát díjmentesen küldhette postai úton az USA-n belül bármelyik másik kiadónak. Alfred McClung Lee szerint az amerikai modern hírügynökségek, így az Associated Press hírelosztási gyakorlata is ebből a postai rendszerből nőtt ki.

Az Associated Press-t 1846-ban öt New York-i napilap alapította a mexikói–amerikai háború sajtóhírei költségeinek megosztása céljából. A vállalkozás alapítását az amerikai lapkiadó, Moses Yale Beach (1800–68) kezdeményezte, az alapító napilapok a The Sun, a New York Herald, a New York Courier and Enquirer, a The Journal of Commerce és a New York Evening Express voltak. 1849-ben már a Tribune is, majd nem sokkal az alapítás után, 1851-ben a The New York Times is csatlakozott a társasághoz, mely neve 1856-ban New York Associated Press (NYAP) lett. A társaság 1848-ban már a Boston és New York közötti távirati hírszolgáltatást finanszírozta, mely a bostoni kikötőbe befutó óceáni járatok által szállított hírek miatt volt jelentős.

A NYAP 1846-os alapításakor a hír már üzleti termék volt, az 1861-ben kezdődő amerikai polgárháború alatt, később a spanyol–amerikai háború alatt rendkívül fontos volt a gyors hírszolgáltatás, mely kedvezett a hírügynökségek növekedésének. A híranyag jelentőségét jól jelzi, hogy a rotációs nyomdai eljárások tökéletesedésével a New York Tribune az 1870-es években már 18 000 lapot nyomtatott óránként.

20. század

A NYAP riválisaként működő, 1862-ben alapított közép-nyugati Western Associated Press bírálta a NYAP-t és annak monopol hírszolgáltatási gyakorlatát, majd 1892-ben a Chicago Daily News főszerkesztője és kiadója, Victor Lawson feltárta, hogy a NYAP számos tagja külön megállapodást kötött egy másik rivális hírügynökséggel, a United Press-szel a híranyag elosztásáról. Mindezek a NYAP felbomlásához vezettek. Ezt követően még ugyanabban az évben, 1892-ben a Western Associated Press Illinois államban immár bejegyeztetett egy új hírügynökséget, az Associated Press-t, majd ezt követően az Associated Press székhelyének 1900-ban Chicagóból New Yorkba történt áthelyezésével létrejött a modern Associated Press.

A Chicago Daily News-t alapító Melville Stone, aki 1893 és 1921 között az AP vezérigazgatója volt, építette ki a társaság jelenlegi működési alapjait, vezetése alatt a híranyag pontosságát, pártatlanságát és a szervezeten belüli együttműködés szabályait tartva a legfontosabbnak.

Az elkövetkező időszakban Kent Cooper vezetése alatt (1925–48) a hírügynökség rohamosan terjeszkedett, Dél-Amerikában, Európában és az I. világháború után a Közel-Keleten is felállíttatta irodáit. Ő vezette be 1914-ben a hírügynökség sajtószobáiba a telexgépet (teleprintert), vezetése alatt épült ki a Wirephoto network, a bérelt telefonvonalakon történő elektronikus képtovábbítás hálózata, mely a fotók azonnali továbbítását tette lehetővé, jelentős előnyt biztosítva ezzel a hírügynökségnek. A hírügynökség központját 1938-ban a Rockefeller Centerbe helyezte át az akkor átadott Associated Press Buildingbe, a Rockefeller Plaza 50 címre, ahol igényei szerint egybefüggő, osztatlan teret alakítottak ki az épületen belül a hírügynökség számára, valamint már az építkezéskor az épület negyedik emeletébe összességében 4 millió láb hosszúságú közvetítő kábelt építettek be.

II. világháború

1933-tól, utólag a német történész, Harriet Scharnberg által 2016-ban feltárt dokumentumok alapján nyilvánvalóvá vált, az AP elfogadhatatlan kompromisszumot kötött a Harmadik Birodalom vezetőivel, ugyanakkor az AP vezetése egy közzétett 163 oldalas dokumentumában visszautasította a vádakat, miszerint támogatta volna a III. Birodalmat. A dokumentum szerint 1933-tól az AP a német törvények elfogadása mellett működhetett Németországon belül – elbocsátotta a zsidó származású újságíróit, viszont segítette az országból való elmenekülésüket –, más hírügynökségek a német Propaganda Minisztérium elvárásainak nem eleget téve, valamint a direkt nyomás miatt elhagyták a III. Birodalmat. Az AP 1933 és 1939 között ezáltal tudott folyamatosan tudósítani a háborúra készülő német diktatúráról. A háború kitörése után 1939 és 1941 között, amíg az USA hadba nem lépett, a II. világháború ütközeteiről a német frontvonal oldaláról tudósított, majd 1941. december 11-én berlini irodáit bezáratták, amerikai újságíróit letartóztatták, akik fogolycsere során tudták elhagyni Németországot. Az AP fotóanyagát lefoglalták, az AP fotószolgálata német vezetés alatt működött tovább.

1945-ben az Amerikai Egyesült Államokban a trösztellenes törvény megsértése miatt eljárás indult az Associated Press ellen, az ok a hírügynökség megakadályozta, hogy a társaság tagjaiként működő sajtócégek híranyagot továbbítsanak a szervezeten kívüli sajtócégeknek, valamint megnehezítette a taggá válást is. Az eljárás kedvezett az amerikai rivális hírügynökség, a United Press International terjeszkedésének.

1941-ben az AP a média területére is belépett rádiótársaságok felé szolgáltatott híranyagával, valamint 1974-ben létrehozta saját rádiótársaságát. Ezt követően megalapította tv társaságát, az APTV-t, majd a globális video híranyagot szolgáltató APTV 1998-ban egy másik globális médiacéggel összeolvadva, (WorldWide Television News) létrejött az APTN, mely video híranyagát média cégeknek és weblapoknak is szolgáltatja.

21. század

2004-ig az AP székháza a Rockefeller Centerben a Rockefeller Plaza 50 cím alatt volt, majd áthelyezte Manhattan másik irodaházába, a 450 West 33rd Street címre. Az irodaház egyben a New York Daily News és a New York-i tv társaság, a WNET stúdióinak székhelye is. 2009-ben az AP a világban több mint 240 irodát működtetett, bár a hírügynökség működésének alapelvei nem változtak, a digitális technológia megjelenésével az AP és tagjai, az 1400 sajtócég, a további médiacégek, valamint a nemzetközi előfizetők közötti interaktív hírszolgálatra törekszik.

Az Associated Press diverzifikált hírszolgáltatása bevételének 2007-ben csak 30%-a származott az USA lapjaitól, 37%-a globális műsorszóróktól, 15% online vállalkozásoktól és 18% nemzetközi újságoktól, illetve fotóanyagából. 2024-re az egyesült államokbeli újságoktól származó jövedelme az összbevételének pusztán a 10%-ára csökkent. 2024 márciusában a Gannett médiaholding, mely teljes napi példányszámban mérve a legnagyobb amerikai lapkiadónak számít, bejelentette, hogy 2024. március 25-től már nem használja az AP tartalmait, viszont az AP választási eredményadataival továbbra is él. Az AP szóvivője szerint a hírügynökség megdöbbenten fogadta a fejleményeket.

Web szolgáltatás

Az AP széles hírszolgáltató szerkezetét jelzi, hogy a Yahoo! valamint az MSN webes híranyagában gyakran hivatkozik az AP-re, mint elsődleges hírforrásra. A Google Inc. bejelentése szerint fizet az AP híranyagáért, melyet a Google News-ban tesz közzé, bár jogviták miatt ezt 2009 és 2010 között felfüggesztette.