Az augit a lánc- vagy szalagszilikátok piroxéncsoportjának tagja, ezen belül a klinopiroxének közé sorolják. Werner nevű geológust tartják felfedezőjének, mert 1792-ben először ismertette tulajdonságait. Gyakran megtalálható a vastartalmú meteoritokban a piroxéncsoport más tagjainak társaságában. Titántartalma néha eléri az 5 térfogat%-ot.
Az augit szó görög eredetű: aygé (αυγἠ) jelentése fény, (nap)sugár, ragyogás.
Elsődlegesen ultrabázikus és bázikus, kis kovasav (SiO2) tartalmú magmákból szilárdul meg, az andezit, bazalt, dácit, riolit és trachit kőzetalkotó elegyrésze. Metaszomatikus képződése is jellemző, amikor a magas hőmérsékletű magma behatol a mészkövek, palák rétegződésébe.
Ausztriában Salzburg környékén. Németország területén a Rajna mentén Milseburg és Eifel környékén, Baden-Württemberg tartományban. Angliában Chumberland közelében. Skócia területén és Grönlandon több helyen. Franciaországban Aunvergne közelében. A Spanyolország fennhatósága alatt lévő Kanári-szigeteken. Csehország területén Pilsen közelében. Olaszországban a ma is aktív vulkanikusságú Vezúv, Etna és Stromboli körzetében friss képződése is tanulmányozható. Norvégiában Arendal közelében. Románia területén Déva közelében és a Hargita-hegységben. Oroszország területén a magadani körzetben a Kolyma folyó övezetében. Ukrajna területén a Donyeck-vidéken. Pakisztán területén és India Andhra Pradech államában. Guinea fővárosa Conakry közelében. Nevezetes a Líbia területén Dar el Gani közelében becsapódott meteoritban. Megtalálható a Dél-afrikai Köztársaság Transvaal tartományában. Brazíliában Sao Paulo környékén. Az Egyesült ÁllamokMontana, Oregon, Colorado és New York szövetségi államok területein. kanadában Ontario és Quebeck Tartományokban több helyen. Ausztrália területén Nyugat-Ausztrália, Új-Dél-Wales, Queensland területén és Tasmánia-szigetén. Jelentős előfordulások vannak Új-Zéland északi szigetén.
Diósjenő községtől nyugatra a Cseh-vár és a Magas-hegy oldalában andezittufa agglomerátban jól fejlett augit amfibol és a gránátcsoporthoz tartozó kristályok vannak, itt diopszid elegykristályaként is megtalálható az augit. Salgótarján közelében a Medves-hegybazalt takarója több lávaömlés eredménye, melyben egy szabálytalan rétegzettségű kristálytufa települ 1,5-2,0 méter vastagságban. A kristálytufa 25%-a augit kristályokból áll, melyekből legömbölyödött szemek mellett fejlett kristályok is vannak. Vindornyaszőlős mellett a Kovács-hegybazalt kőfejtőjében találhatók augit kristályok. A bazaltos augit kristályok a Balaton-felvidék több pontján fellelhetők, így Zalahaláp mellett a Haláp-hegy, a Szentgyörgy-hegybazalt orgonái között, Uzsa község Nagyláz-hegy kőbányájában a zeolitcsoport kristályai társaságában. A Kisalföld peremén Celldömölk közelében a Ság hegybazaltvulkán kiömlési és tufa anyagában az üregek, repedések falán gyakori a kőzetalkotó augit. Borsod megyében Sály község mellett a Trizsa-hegy oldalán kiterjedt homokréteg tartalmaz a piroxéncsoporthoz tartozó hipersztén és ép, zömök, oszlopos augit kristályokat. Visegrád környékén több helyen és a Börzsöny hegységben is andezit kötődésű augit kristályok találhatók.
Jegyzetek
↑Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 24. o. ISBN9638334967
