Aulopyge huegelii

Küllőmárna
Kifogott példány
Kifogott példány
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Pontyszerűek (Ostariophysi)
Rend: Pontyalakúak (Cypriniformes)
Öregcsalád: Cyprinoidea
Család: Pontyfélék (Cyprinidae)
Alcsalád: Barbinae
Nem: Aulopyge
Heckel, 1841
Faj: A. huegelii
Tudományos név
Aulopyge huegelii
Heckel, 1843
Szinonimák
  • Aulopyge huegeli Heckel, 1843
  • Aulopyge hugeli Heckel, 1843
  • Aulphge huegeli Heckel, 1843
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Küllőmárna témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Küllőmárna témájú médiaállományokat és Küllőmárna témájú kategóriát.

A küllőmárna (Aulopyge huegelii) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj. Nemének az egyetlen faja.

Rendszertani helyzete

2009-ig ez a hal a Cyprininae alcsaládba tartozott, aztán Gaubert és társai áthelyezték a Barbinae alcsaládba. Az áthelyezést 2013-ban megerősítették J. Freyhof és társainak a molekuláris vizsgálatai.

Előfordulása

A küllőmárna csak Dalmácia és Bosznia-Hercegovina oxigéndús, gyors folyású vizeiben található meg.

Megjelenése

A hal testhossza 9-11 centiméter, legfeljebb 20 centiméter. Testén nincsenek pikkelyek. Oldalvonala a kopoltyúfedők hátulsó szegélyétől a farokúszó tövéig teljes, de többször is hullámosan görbül. Csupasz bőrén világosan látszanak az oldalvonal csövecskéi. A nőstények háta valamivel magasabb, mint a hímeké. Alsó állású száján 4 rövid bajuszszál ül.

Életmódja

Rajban élő fenékhal, mely a gyors folyású vizeket kedveli. Mindenevő.

Források

További információk