Auxinok

Az indol-3-ecetsav(en), a leggyakrabban előforduló auxin szerkezete

Az auxinok több növényi életfolyamatban létfontosságú szerepet játszó növényi hormonok egyik csoportja, amelyek merisztémákban (osztódó szövetekben) képződnek. A szár és a gyökér növekedésének irányításában, valamint termésképződésben, a levél- és terméshullás kémiai szabályozásában is részt vesznek. Fontos szerepük van más hormonok működésében is. Hatásuk a szövetekben lévő auxin koncentrációtól függ. A háncsrészben szállítódik.

Kis mennyiségben a növekedést elősegítik, nagyobb mennyiségben pedig gátolják azt.

Széles körben használják őket gyökérképződést elősegítő vegyületként, gyomirtóként és a megtermékenyítés nélkül meginduló termésfejlődés elősegítésére.

Az auxin szó a görög aykszano-ból származik (αυξἁνω = növel, növeszt, szaporodik).

Felfedezése

Charles Darwin és fia, Francis fedezte fel 1880-ban. Kísérleti alanyként egy közönséges kanáriköles (Phalaris canariensis) koleoptilját (hajtáscsúcsi rügyhüvelyét) használta.

Jegyzetek

  1. ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 24. o. ISBN 963 8334 96 7
  2. ↑ Darwin születésnapjára: botanikusként kevesebbet tudunk róla, pedig… greenfo.hu. (magyarul) Budapest: Greenfo Környezetvédelmi Hírszolgáltató Bt. (2021. február 13.) (Hozzáférés: 2021. június 6.)
  3. ↑ Frink József-Pál: Sajátos biomolekulák: a hormonok: 1. Auxinok. (magyarul) Firka, XI. évf. (2001 – 2002) 4. sz. 148 (147–153). o. Hozzáférés: 2021. június 6. (pdf)

Források


Ez a növényekről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!