 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: késő kréta, 70 Ma | ||||||||||||||||||||
 | ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
| Fosszilis | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Fajok | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Avimimus témájú kategóriát.
|
Az Avimimus (nevének jelentése 'madárutánzó', a latin nyelvű avis 'madár' és mimus 'utánzó' szavak összetételéből), a madárszerű maniraptora dinoszauruszok egyik neme, amely a késő kréta korban, körülbelül 70 millió évvel ezelőtt élt a mai Mongólia területén.
Az Avimimus egy kis termetű dinoszaurusz volt, melynek hosszúsága elérte az 1,5 métert. A koponyája kicsi volt a testéhez viszonyítva, az agya és a szemei azonban nagyok voltak.
A rokonságába tartozó Oviraptoridae és Caenagnathidae családok tagjaihoz hasonlóan az Avimimus állcsontjai papagájcsőrszerűek és fogatlanok voltak. A premaxilla hegye mentén azonban egy sor fogszerű kinövés helyezkedett el, melyektől a csőr vége recéssé vált. Az Avimimus fogatlan csőre arra utal, hogy növényevő vagy mindenevő lehetett. Szergej M. Kurzanov úgy vélte, hogy az Avimimus rovarevő volt.
Az agy és a gerincoszlop kapcsolatát lehetővé tevő foramen magnum az Avimimusnál aránylag nagyra nőtt. A nyakszirti csontízületvég azonban kicsi maradt, emlékeztetve a viszonylag könnyű koponyára. A hosszú és karcsú nyakat a többi oviraptorosaurusénál jóval hosszabb csigolyák alkották. Az oviraptoridáktól és a caenagnathidáktól eltérően a hátcsigolyáknál hiányoztak a légzsákokhoz tartozó nyílások, ami arra utal, hogy az Avimimus ezeknél az állatoknál kezdetlegesebb volt.
A mellső lábak aránylag rövidek voltak. A kéz csontjai a madarakra jellemzően összeforrtak, a singcsonton (az alkar csontján) levő tarajt pedig Kurzanov a tollak kapcsolódási pontjaként értelmezte. 1987-ben Kurzanov tollszár csomók jelenlétéről is beszámolt, de mindaddig, amíg Louis M. Chiappe nem igazolta a csomók meglétét az alkaron, a funkciójuk tisztázatlan maradt. Kurzanov nem volt meggyőződve arról, hogy a pontok tollak kapcsolódási pontjai voltak, ezért kijelentette, hogy az Avimimus feltehetően gyenge repülési képességgel rendelkezett. A tollak jelenléte jelenleg széles körben elfogadott, de a legtöbb őslénykutató nem hisz abban, hogy a Avimimus tudott repülni.
A medencecsont majdnem vízszintesen helyezkedett el, amitől a csípő rendkívüli módon kiszélesedett. A faroknak csak kis része ismert, de a csípő alapján hosszú volt. A hátsó lábak szokatlanul hosszúak és karcsúak voltak, ami azt jelzi, hogy az Avimimus nagymértékben specializálódott futó volt. A lábcsontok arányai tovább erősítik az Avimimust gyors futónak minősítő elképzelést. Az állat sípcsontjai hosszúak voltak a combcsontokhoz viszonyítva, ami általános jelleg a futó életmódot folytató állatok között. Háromujjú lábfejei keskeny, hegyes karmokban végződtek.
Az Avimimus maradványait az orosz őslénykutatók fedezték fel, a hivatalos leírását pedig Szergej Kurzanov készítette el 1981-ben. Az Avimimus fosszíliáiról Kurzanov kezdetben azt írta, hogy a Djadokta-formációból származnak, azonban egy új példányról 2006-ban készült leírásban Mahito Watabe és kollégái feljegyezték, hogy Kurzanov valószínűleg tévedett az eredetével kapcsolatban, és valószínűbb, hogy az Avimimus inkább az újabb keletű Nemegt-formációból került elő. Az Avimimus típusfaja az A. portentosus Mivel az eredeti lelet farkát nem találták meg, Kurzanov tévesen arra következtetett, hogy az Avimimusnak nem volt farka. Azonban a további Avimimus példányokhoz tartozó farokcsigolyák bizonyították a farok meglétét. A második, majdnem teljes Avimimus példányt 1996-ban fedezték fel, a leírását pedig Watabe és kollégái készítették el 2000-ben. Emellett a szerzők több kis theropoda lábnyomot is azonosítottak azon a területen, ahol az Avimimus előkerült.
Többféle különálló csont, amit az Avimimusénak tulajdonítottak, eltér az A. protentosushoz tartozóktól, lehetséges, hogy egy vagy több más fajhoz tartoznak, melyre Avimimus sp. néven hivatkoznak.
2008-ban a kanadai, amerikai és mongol őslénykutatók Phil Currie által vezetett csoportja egy Avimimus sp. fosszíliákból álló kiterjedt csontmeder felfedezéséről számolt be. A Góbi-sivatagban levő Nemegt-formáció csontmedre 10,5 méterrel a Barun Goyot-formáció felett helyezkedik el. A csapat legalább tíz Avimimus példány bőséges csontmaradványairól adott hírt, de a lelőhely több fosszíliát is tartalmazhat. Az összes egyed kifejlett vagy majdnem kifejlett állapotú volt, a méretüket illetően nem mutatnak nagy változatosságot, ami arra utal, hogy a növekedésük meghatározott volt. A felnőttek tarsometatarsusa (csűdje) és tibiotarsusa (csűd feletti lábrésze) nagyobb mértékben összeforrt, emellett pedig nagyobb izomhegekkel rendelkeztek. A csapat emellett kijelentette, hogy az egyedeket azért találták meg együtt, mert csoportban éltek.
Az Avimimusról eredetileg azt állították, hogy egyedi madárszerű, más kortárs dinoszauruszokra nem jellemző tulajdonságai miatt nagyon közeli rokonságban állt a madarakkal. Kurzanov azt állította, hogy az Avimimus közelebb áll a modern madarak őseihez, mint a híres „első madár”, az Archaeopteryx és hogy ezáltal az Archaeopteryx nem áll annyira közeli rokonságban a madarakkal, mint ahogy azt korábban gondolták. Ezt a nézetet azonban a később, a dinoszauruszok és madarak kapcsolatain végzett filogenetikus elemzések nem erősítették meg. A legtöbb modern tudós szerint az Avimimus valójában a madárszerű dinoszauruszok egy másik, az Archaeopteryxnél kezdetlegesebb csoportjához, az oviraptorosaurusokhoz tartozik.
1981-ben Kurzanov az Avimimust egy számára létrehozott Avimimidae nevű családban helyezte el. 1991-ben Sankar Chatterjee az Avimimus számára megalkotta az Avimimiformes rendet. Az őslénykutatók e csoportok egyikét sem használják gyakran, mivel csak egyetlen fajt tartalmaznak.
{{cite book}}: |work= ignored (súgó); Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó){{cite book}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó){{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó){{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó){{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó){{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó){{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó){{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)