Bad Homburg vor der Höhe

Bad Homburg vor der Höhe
Bad Homburg vor der Höhe címere Bad Homburg vor der Höhe zászlaja
Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Hessen
Kerület	Darmstadt
Járás	Hochtaunus járás
Alapítás éve	782
Polgármester	Alexander Hetjes CDU
Irányítószám	61348, 61350, 61352
Körzethívószám	06172
Rendszám	HG, USI
Testvérvárosok	Lista Chur Niš Dubrovnik Exeter Mariánské Lázně Mayrhofen Peterhof Terracina Mondorf-les-Bains Cabourg Greiz
Népesség
Teljes népesség	56 938 fő (2025. dec. 31.)
Népsűrűség	1017,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	137 m
Terület	51,17 km²
Időzóna	CET, UTC+1
é. sz. 50° 13′ 45″, k. h. 8° 36′ 38″50.229236111111, 8.610486111111150.229236°N 8.610486°EKoordináták: é. sz. 50° 13′ 45″, k. h. 8° 36′ 38″50.229236111111, 8.610486111111150.229236°N 8.610486°E
Bad Homburg vor der Höhe Pozíció Hessen térképén
Elhelyezkedése Hessen térképén
Bad Homburg vor der Höhe weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bad Homburg vor der Höhe témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Bad Homburg vor der Höhe (röviden: Bad Homburg, hivatalos írásmódja: Bad Homburg v. d. Höhe) a németországi, Hessen tartománybeli Hochtaunus járás székhelye. Frankfurt am Maintól 12 km-re északra található.

A város története

A város a 14. század elején kapott városi jogot. A 17. században vallásüldözések következtében sok francia menekült telepedett le itt és Neustadtban lelt új otthonra.

A Schlossplatzon, a város legmagasabb pontján álló kastély (Schloss) a 14. századi vár helyett épült 1678-ban. Az egykori vár maradványa a Fehér-torony (Weisser Thurm). E kastély a 17. századtól a 19. század második feléig volt a hesseni tartományi grófok rezidenciája.

A vármúzeum II. Frigyes homburgi hercegre emlékeztető tárgyakat őriz. A herceg bronz mellszobrát Andreas Schüller az észak-német barokk plasztika kiemelkedő mestere készítette. II. Frigyes 1658-ban Koppenhága ostrománál elvesztette bal lábát, melyet művégtaggal pótoltak, amelynek egyes részei ezüstből készültek, a herceget ez időtől ezüstlábúnak nevezték. Ez a névadó műláb ma a vármúzeumban látható. 1675-ben mint a porosz lovasok vezére döntő szerepet játszott a svédek ellen vívott fehrbellini ütközetben.

A fürdőváros

A városban és környékén fakadó bővizű forrásokat már a rómaiak is ismerték. A forrásokat a 18. századig inkább csak sónyerésre használták. A fürdőváros csak a források újra felfedezése után alakult ki és attól kezdve azonban a környék nemeseinek és hercegeinek, de Európa előkelőségeinek is kedvenc találkozóhelyévé vált.

1840-ben Louis és François Blanc nyitotta meg itt az első kaszinót, amelyet egy túlbuzgó hivatalnok bezáratott, mire a két testvér székhelyét áttette Monte-Carlóba, ahol nagy vagyonra tettek szert. De megfordult a városban Goethe, William Thackeray, Oscar Wilde és Dosztojevszkij is, aki itteni benyomásai alapján írta meg A játékos című regényét is.

Homburg mára az ország egyik legismertebb gyógyfürdője lett. Vízét gyomorbántalmakra, szívbetegségekre, vérkeringési és anyagcserezavarokra ajánlják.

A város híres személyiségei

• Lotz Károly (1833–1904), magyar festőművész, a város szülötte
• Moritz Pasch (1843–1930), német matematikus, a városban élt 1911-től haláláig
• Vlagyimir Alekszandrovics Sollogub (németül: Woldemar Graf Sollogub) (1813–1882), orosz származású német író
• Karl Wilhelm von Meister (1863–1935), német politikus, diplomata, Hochtaunus járás vezetője 1892–94 között
• Georg Anthes (1863–1922) operaénekes („Anthes György”)
• Else Kröner (1925–1988), német gyártulajdonosnő, Dr. Eduard Fresenius lánya, az Institut Fresenius harmadik tulajdonosa
• Louis Jacobi (1836–1910), német építész, a város szülötte, Friedrich von Duhn régésszel közösen találták meg a Pompeii dór templom maradványait

Látnivalók

• Kastély
• Vármúzeum
• Fehér-torony

Galéria

Oktatás

Testvérvárosok

A város címere

A jelenlegi címert 1903 óta használja hivatalosan a város, de története a 15. századig nyúlik vissza, ekkor jelent meg egy oklevélen a két keresztbe tett kéregbalta. A címer jelenlegi színei a kék és az ezüst 1612 óta használatosak. A hajlított pajzs kék alapszíne a környező folyókra (a Majna és mellékfolyói), míg a balták a város fakitermelésben és feldolgozásban játszott egykori szerepére utalnak.

Jegyzetek

Források

• A wikipédia angol változata
• A település hivatalos honlapja

További információk

• A város hivatalos honlapja
• A városi zsinagóga honlapja
• Hessen szócikk a Zsidó Enciklopédiában (Jewish Encyclopedia)