| Bad Homburg vor der Höhe | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Tartomány | Hessen | ||
| Kerület | Darmstadt | ||
| Járás | Hochtaunus járás | ||
| Alapítás éve | 782 | ||
| Polgármester | Alexander Hetjes CDU | ||
| Irányítószám | 61348, 61350, 61352 | ||
| Körzethívószám | 06172 | ||
| Rendszám | HG, USI | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 56 938 fő (2025. dec. 31.) | ||
| Népsűrűség | 1017,8 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 137 m | ||
| Terület | 51,17 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
![]() | |||
| Elhelyezkedése Hessen térképén | |||
| Bad Homburg vor der Höhe weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bad Homburg vor der Höhe témájú médiaállományokat. | |||
Bad Homburg vor der Höhe (röviden: Bad Homburg, hivatalos írásmódja: Bad Homburg v. d. Höhe) a németországi, Hessen tartománybeli Hochtaunus járás székhelye. Frankfurt am Maintól 12 km-re északra található.

A város a 14. század elején kapott városi jogot. A 17. században vallásüldözések következtében sok francia menekült telepedett le itt és Neustadtban lelt új otthonra.
A Schlossplatzon, a város legmagasabb pontján álló kastély (Schloss) a 14. századi vár helyett épült 1678-ban. Az egykori vár maradványa a Fehér-torony (Weisser Thurm). E kastély a 17. századtól a 19. század második feléig volt a hesseni tartományi grófok rezidenciája.
A vármúzeum II. Frigyes homburgi hercegre emlékeztető tárgyakat őriz. A herceg bronz mellszobrát Andreas Schüller az észak-német barokk plasztika kiemelkedő mestere készítette. II. Frigyes 1658-ban Koppenhága ostrománál elvesztette bal lábát, melyet művégtaggal pótoltak, amelynek egyes részei ezüstből készültek, a herceget ez időtől ezüstlábúnak nevezték. Ez a névadó műláb ma a vármúzeumban látható. 1675-ben mint a porosz lovasok vezére döntő szerepet játszott a svédek ellen vívott fehrbellini ütközetben.
A városban és környékén fakadó bővizű forrásokat már a rómaiak is ismerték. A forrásokat a 18. századig inkább csak sónyerésre használták. A fürdőváros csak a források újra felfedezése után alakult ki és attól kezdve azonban a környék nemeseinek és hercegeinek, de Európa előkelőségeinek is kedvenc találkozóhelyévé vált.
1840-ben Louis és François Blanc nyitotta meg itt az első kaszinót, amelyet egy túlbuzgó hivatalnok bezáratott, mire a két testvér székhelyét áttette Monte-Carlóba, ahol nagy vagyonra tettek szert. De megfordult a városban Goethe, William Thackeray, Oscar Wilde és Dosztojevszkij is, aki itteni benyomásai alapján írta meg A játékos című regényét is.
Homburg mára az ország egyik legismertebb gyógyfürdője lett. Vízét gyomorbántalmakra, szívbetegségekre, vérkeringési és anyagcserezavarokra ajánlják.
A jelenlegi címert 1903 óta használja hivatalosan a város, de története a 15. századig nyúlik vissza, ekkor jelent meg egy oklevélen a két keresztbe tett kéregbalta. A címer jelenlegi színei a kék és az ezüst 1612 óta használatosak. A hajlított pajzs kék alapszíne a környező folyókra (a Majna és mellékfolyói), míg a balták a város fakitermelésben és feldolgozásban játszott egykori szerepére utalnak.