Bahmut

Bahmut (Бахмут)
Bahmut címere
Bahmut címere
Bahmut zászlaja
Bahmut zászlaja
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületDonecki terület
JárásBahmuti járás
KözségBahmut község
Rang
  • ukrajnai város
  • város
  • város vagy község
Alapítás éve1571
PolgármesterOlekszij Olekszandrovics Reva
Irányítószám84500-84510
Körzethívószám+380 6274
Népesség
Teljes népesség71 094 fő (2022. jan. 1.)
Népsűrűség1 708,99 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság200 m
Terület41,6 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 35′ 41″, k. h. 38° 00′ 03″48.594722°N 38.000833°EKoordináták: é. sz. 48° 35′ 41″, k. h. 38° 00′ 03″48.594722°N 38.000833°E
Bahmut weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bahmut témájú médiaállományokat.

Bahmut (ukránul: Бахмут), 1924–2016 között Artemivszk járási jogú város Ukrajna Donecki területén, a donyeci-hátság bahmuti-mélyedésében 100 km-re északkeletre Donecktől, a Bahmutka folyó partján. A Bahmuti járás és Bahmut község székhelye. A település 2022 augusztusa óta a bahmuti csata helyszíne, amely az Ukrajna elleni orosz invázió egyik legvéresebb csatája.

A több, mint egy évig tartó ostrom következtében a város gyakorlatilag elnéptelenedett. Jelenleg néhány százan lakják.

Népessége

A város lakossága a legutolsó, 2001-es ukrajnai népszámlálás idején 83 146 fő volt. Akkor a lakosság 69,4%-a ukrán, 27,5%-a orosz nemzetiségű volt. Emellett jelentősebb számban belaruszok (0,6%), örmények (0,3%) és cigányok (0,2%) éltek a városban. 2001-ben a lakosság többség orosz anyanyelvűnek vallotta magát.

Bakhmut becsült lakossága 2017. június 1-jén 75,9 ezer fő volt.

Története

Városkép a XIX. században

A települést 1571-ben alapították mint határvédelmi erődítményt Bahmutovi-őrhely néven. A település a nevét a Bahmutka folyóról kapta. Az erőd a polgári lakosság megjelenésével fokozatosan megerősített településsé vált I. Péter 1701-ben adott parancsot a bahmuti vár építésére, amely 1703-ra el is készült. 1705-ben Bulavin kozák atamán elfoglalta Bahmut sóbányáját és ezzel vette kezdetét a doni kozákok felkelése. A felkelést kiváltó fő ok az volt, hogy I. Péter megtiltotta a kozákok számára a szakáll viseletét és előírta számukra az orosz ruházatot.

1876-ban a Bahmuti-katlanban jelentős kősó lelőhelyet tártak fel, ami után gyors fejlődésnek indult a sókitermelés. Az 1870-es években, miután megnyílt a Harkov–Bahmut vasútvonal, a bahmuti sóbányák az Orosz Birodalom sótermelésének 12%-át adták. 1913-ban Bahmutnak 28 000 lakosa, 2 kórháza, 4 középiskolája, 2 szakiskolája, közkönyvtára és 36 különböző üzeme volt. 1924-ben keresztelték át a várost Fjodor Szergejev ukrán kommunista vezető illegalitásban viselt fedőneve (Artem vagy Artyom) után Artemivszkre (oroszul: Artyomovszk).

1951-ben az elhagyott sóbányákat felhasználva megalapították az Artemivszki pezsgőgyárat, Európa legnagyobb pezsgőgyárát.

Jegyzetek

  1. ↑ "www.citypopulation.de/en/ukraine/doneck/".
  2. ↑ Korolyov, Vitaly (2023. március 29.). "Here lies Bakhmut. What was life like in the now-destroyed city? We recount what people's daily routine was, what holidays they celebrated, and what future plans they were making". Novaya Gazeta Europe (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. július 18. {{cite web}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó)
  3. ↑ "Національний склад та рідна мова населення Донецької області. Розподіл постійного населення за найбільш численними національностями та рідною мовою по міськрадах та районах". web.archive.org. 2012. február 7. 2013. szeptember 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2023. május 21.
  4. ↑ "Количество жителей Бахмута продолжает сокращаться". Вечерний Бахмут - новости города, объявления, справочник (ua nyelven). 2022. december 13. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2023. május 21.{{cite web}}: CS1 karbantartás: ismeretlen nyelvkód (link)

Külső hivatkozások