70 millió évvel ezelőtt a világ tengereinek szintje a mainál magasabb volt, ezért Európa nagy része a tenger alatt helyezkedett el. A fosszilis maradványok lelőhelye az európai szigetív egyik partmenti részéhez, a Hátszeg-szigethez tartozott. A Balaur a Paraves családba tartozó rokonaitól, például a Velociraptortól, a Troodontól és az Archaeopteryxtől nem csak abban tér el, hogy végtagjai aránylag rövidebbek és nehezebbek voltak, hanem abban is, hogy a hátsó lábán egy helyett két visszahúzható, sarló alakú karmot viselt. E jellegzetességek és még közel húsz további fejlett tulajdonság alapján a fosszíliát külön nembe és fajba sorolták be. A Hátszeg-szigetről származó más dinoszauruszokhoz, például a törpe sauropodához, a Magyarosaurushoz hasonlóan az állat abnormális jellemzőit a szigeti életmód evolúcióra gyakorolt hatásaival magyarázzák.
Anatómia
A Balaur egy theropoda, amely a késő kréta kor maastrichti korszakában, körülbelül 70millió évvel ezelőtt élt. A csontjai más paravesekénál rövidebbek és súlyosabbak voltak. Bár a legtöbb paraves hátsó lábfejéhez egyetlen nagy, sarló alakú karom tartozott a második, föld felett tartott ujjhoz kapcsolódva, a Balaur az első és a második lábujján is viselt egy-egy hasonló karmot. A szokatlan lábfej mellett a Balaur további egyedi tulajdonságának számít az a tény, hogy a legteljesebb madarak közé nem tartozó theropoda, amely a késő kréta kori Európából ismertté vált. Számos egyéb autapomorfiával is rendelkezett, mint például a kézfej megkisebbedett és feltehetően működésképtelen harmadik ujja.
A Balaur bondoc és az ember méretének összehasonlítása
A különböző csigolyákból, a vállövből, a medenceövből és a végtagokból álló részleges csontvázat a Sebes-formáció vörös, ártéri agyagkövében találták meg. Ez az első megfelelően teljes és jó állapotban megőrződött theropoda, ami a késő kréta kori Európából származik.
A maastrichti korszak során Európa nagy része szigetekre tagolódott, az itt élt állatok bizarr tulajdonságait pedig azzal magyarázzák, hogy a populációk közül sokra kihatott az aránylag elszigetelt állapot. A szigeteken elzárt fajok ki lehetnek téve a genetikai sodródás és az alapítói hatás következményének, melyek megnövelhetik egy nagyobb populáció felhígítására is képes mutációk hatását. A szigeti életmód további hatásai, például a Foster-szabály, ami leírja, hogyan válik egy kis szárazföldi faj nagyobbá, és hogyan válik egy nagy szárazföldi faj kisebbé, szintén közrejátszhatnak az állatok fejlődésében. Minderre a kréta időszaki Románia esetében a törpe sauropodák is példával szolgálnak. A filogenetikus elemzés szerint a csontváz elemei alapján 1,8–2,1méter hosszú Balaur a hasonló méretű ázsiai Velociraptor fajaihoz áll legközelebb. Ebben az esetben kimutatható a Foster-hatás. Még a legközelebbi rokonaival való összehasonlításnál is 20 egyedi tulajdonság figyelhető meg, beleértve az újra kifejlődött, nagy karomban végződő, túlfeszíthető első lábujjat, a rövid és zömök lábfejet és lábakat, valamint a nagy izomkapcsolódási területeket a csípőn, melyek azt jelzi, hogy az állat inkább az erőkifejtéshez alkalmazkodott, mint a sebességhez. Csiki Zoltán és szerzőtársai szerint ez az „újszerű testfelépítés” úgy írható le, mint „a rendellenes morfológia drámai példája, ami egy szigetlakó taxon esetében fejlődött ki”.
Felfedezés
A Balaur bondochoz (IPA: [baˈla.ur bonˈdok]) tartozó első apró csontokat, az FGGUB R. 1580-1585 katalógusszámú példány mellső lábának hat elemét Dan Grigorescu 1997-ben fedezte fel Romániában, de a kar morfológiája annyira szokatlan, hogy a tudósok nem tudták megfelelően összeilleszteni a darabokat, így azokat összetévesztették egy oviraptorosaurus maradványaival. Az első részleges csontvázat 2009 szeptemberében fedezték fel Szászsebestől körülbelül 2,5kilométernyire északra, a Sebes folyó mentén, a kora maastrichti korszakbeli Sebes-formációban, és a fosszíliához az SbG/A-Sk1 előzetes mezőszámot kapcsolták. A későbbiekben a példány megkapta a holotípus EME VP.313-as leltári számát. A példányt az Erdélyi Múzeum-Egyesület geológusa és őslénykutatója, Vremir Mátyás (1970–2020) fedezte fel, majd elemzés céljából elküldte Csiki Zoltánnak a Bukaresti Egyetemre. A leletek leírása 2010. augusztus 31-én jelent meg a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban. Az összehasonlítás alapján az 1997-es példány körülbelül 45%-kal hosszabb lehetett a holotípusnál; bár mindkettő egy újabb keletű rétegből került elő.
A Balaur generikus név a román folklórból ismert sárkány nevére, a fajnév, a bondoc ('zömök', 'pufók') pedig az állat robusztus felépítésére utal. Mivel a balaur egy szárnyas sárkány, a név a Balaur és a Panaves csoportba tartozó madarak közeli kapcsolatára is utal. A bondoc szónak mellékjelentése is van: a tény, hogy a török eredetű bunduk ('kislabda') szóból ered, egyben célzás arra is, hogy a Balaur ősei valószínűleg Ázsiából származnak.
Viselkedés
A Balaur viselkedésével kapcsolatban kevés ismeret áll rendelkezésre, de Csiki szerint feltehetően a behatárolt szigeti ökoszisztéma csúcsragadozói közé tartozott, ugyanis nagyobb állathoz tartozó fogat nem találtak Romániában. Emellett Csiki úgy véli, hogy a Balaur a sarló alakú karmot valószínűleg a zsákmány felhasítására használta, míg kezei elcsökevényesedett állapota azt jelzi, hogy ezek a végtagok valószínűleg nem segítették a vadászat során. Az egyik felfedező megjegyezte, hogy a Velociraptorhoz viszonyítva „valószínűleg inkább kickboxos volt, mint sprinter”, és hogy valószínűleg az önmagánál nagyobb állatokat is képes volt elejteni. Azonban a vadászó viselkedéshez hasonlóan a Balaur jellemző zsákmánya sem vált ismertté.
12345Z., Csiki (in press). "An aberrant island-dwelling theropod dinosaur from the Late Cretaceous of Romania". Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America. 107 (35): 15357–15361. doi:10.1073/pnas.1006970107. PMID20805514.{{cite journal}}: Check date values in: |year= (súgó); Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó); Unknown parameter |unused_data= ignored (súgó)CS1 karbantartás: year (link)
↑Csiki, Z. (2005). "A new theropod from Tustea: are there oviraptorosaurs in the Upper Cretaceous of Europe?". Kaupia. 14: 78.{{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
Ez a szócikk részben vagy egészben a Balaur (dinosaur) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
