Balezino

Balezino (Балезино)
Balezino címere
Balezino címere
Balezino zászlaja
Balezino zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyUdmurtföld
JárásBalezinói
Irányítószám427550
Körzethívószám34166
Népesség
Teljes népesség14 459 fő (2021)
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
é. sz. 57° 58′ 41″, k. h. 53° 00′ 18″57.978056°N 53.005000°EKoordináták: é. sz. 57° 58′ 41″, k. h. 53° 00′ 18″57.978056°N 53.005000°E
Balezino (Udmurtföld)
Balezino
Balezino
Pozíció Udmurtföld térképén
Balezino weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Balezino témájú médiaállományokat.

Balezino (oroszul: Балезино) városi jellegű település Oroszországban, Udmurtföldön, a Balezinói járás székhelye.

Lakossága: 16 121 fő (a 2010. évi népszámláláskor).

Fekvése

Udmurtföld északi részén, Izsevszktől kb. 150 km-re, a Csepca (a Vjatka mellékfolyója) bal partján helyezkedik el. Vasútállomás a Kirov–Perm vasúti fővonalon. A településen keresztül vezet az Izsevszk–Glazov közötti országút. A legközelebbi, kb. 30 km-re fekvő város Glazov.

Története

A 16–17. században a Vjatka völgyében élő udmurtok tömegesen költöztek át a Csepca középső folyásának és mellékfolyóinak vidékére. Balezino elődje 1586-ban keletkezett és később szerepet játszott Szibéria orosz birtokbavételében. A Vjatkából (a mai Kirov városból) Perm felé vezető régi szibériai út egyik jelentős állomása volt. A 19–20. században igazgatási és gazdasági jelentősége növekedett. 1840-ben egy kisebb szintű közigazgatási egység (voloszty) központja lett.

A Kotlasz–Vjatka–Perm vasútvonalat II. Miklós orosz cár 1895-ben kiadott rendeletére kezdték építeni. Egyik állomása Balezino lett, ahová 1898-ban érkezett meg az első vonat, 1899 elején pedig a teljes vonalon megindulhatott a forgalom.

1941 végén az Udmurt ASZSZK állami és pártvezetése elrendelte az Izsevszket Balezinóval összekötő vasútvonal sürgős megépítését. Az építkezésre azonnali hatállyal 16 000 embert vezényeltek, köztük 4000 főt lóval, illetve fogattal; később ennél többen dolgoztak a pálya fektetésén. A rendkívüli intézkedéseket a háborús helyzet indokolta. 1943 januárjában a vonal elkészült. A háborús években főként fát szállítottak rajta a hadiüzemeknek és bányafát a donyeci bányáknak.

1929-ben járási székhely lett, 1939-ben városi jellegű településsé nyilvánították. A szovjet korszakban közlekedési csomóponttá alakult és iparral is rendelkezett.

Népessége

Gazdasága

Balezinóban 1948. decemberben öntödei és fémárugyárat alapítottak. A gyár kezdetben aluminium edények, vödrök készítésével foglalkozott, majd áttért öntöttvas termékek gyártására is. Azóta többször átszervezték, berendezéseit kicserélték, modernizálták, de profilja nem változott. Az ipari szövetkezetből 1949-ben átalakított építőanyaggyár a helyi igényeknek megfelelően működik.

Oktatás

Középfokú szakoktatási intézményében (kolledzs) a mezőgazdaság számára képeznek szakembereket.

Jegyzetek

  1. ↑ "Итоги Всероссийской переписи населения 2020 года (по состоянию на 1 октября 2021 года)" (orosz nyelven). Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal.
  2. ↑ "A 2010. évi népszámlálás adatai" (PDF). Oroszország statisztikai hivatala. 2013. május 23. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2013. május 23.
  3. ↑ A gyár honlapja (Hozzáférés: 2015-04-28)
  4. ↑ Az építőanyaggyár ismertetése (Hozzáférés: 2015-04-28)

Források