Banebdzsedet

Banebdzsedet
Banebdzsedet a Királyok völgye 19 sírban
Banebdzsedet a Királyok völgye 19 sírban
Vallásókori egyiptomi
Hieroglifa
E10nbDdDdt
niwt
Nemférfi
HázastársHatmehit
GyermekeiHarpokratész
KultuszhelyMendész
A Wikimédia Commons tartalmaz Banebdzsedet témájú médiaállományokat.

Banebdzsedet (b3-nb-ḏd.t) ókori egyiptomi istenség. Eredetéről keveset tudni. Nevében a ba egy ókori egyiptomi lélekfogalom, de kost is jelent, a neb jelentése „úr”, Dzsedet pedig Mendész városának ókori egyiptomi neve, így a név jelentése: „Mendész ba-ura” vagy „Mendész kos ura”. Mivel a ba egyszerre jelent lelket (emberit és istenit egyaránt) és kost, a kos alakú istenségeket időnként más istenek megjelenésének tartották; Banebdzsedet Ozirisz lelkét jelképezte, a későkorban ez kibővült azzal, hogy Ré, Su és Geb lelkét is. Felső-egyiptomi megfelelője Hnum kosisten.

Felesége Hatmehit, a halak istennője, aki talán Mendész eredeti főistene volt. Gyermekükkel, Harpokratésszel együtt formálják az úgynevezett mendészi triádot (a szülőpárból és gyermekből álló háromság gyakori volt az egyiptomi vallásban).

Ikonográfiája

Kosként, kosfejű emberként vagy kosfejként ábrázolták; az újbirodalomtól kezdve négy kosfejjel, ami az általa jelképezett négy istent jelképezte. A négy fej közül kettő előre, kettő hátrafelé nézett.

Kultusza

Kultuszközpontja Mendész volt, ahol feltártak egy temetőt az isten szent kosainak szarkofágjaival, de máshol is tisztelték, bár a Deltán kívül inkább más kosistenek voltak jelentősek. Kosistenként erős szexuális jelleggel is bírt; III. Ramszesz Medinet Habu-i templomában leírják, hogy Tatjenen isten Banebdzsedet formájában nemzette Ramszeszt.

A Hórusz és Széth történetében Banebdzsedet azt a tanácsot adja az isteneknek, hogy Neith tanácsát fogadják meg a két isten vitájában. Később azt javasolja, hogy Széth kapja meg a trónt, mert ő az idősebb.

Jegyzetek

  1. ↑ Hermann Ranke: Die ägyptische Persönennamen. Verlag von J. J. Augustin in Glückstadt, 1935. , p.89
  2. 1 2 Handbook of Egyptian mythology, Geraldine Pinch, p 114-115, Oxford University Press, 2004, ISBN 0195170245
  3. 1 2 3 Richard Wilkinson: The Complete Gods and Goddesses of Ancient Egypt. London, Thames and Hudson, 2003. ISBN 978-0500051207, p.192
  4. ↑ "Mistress of the House, Mistress of Heaven: women in ancient Egypt", Anne K. Capel, Glenn Markoe, p 72, Cincinnati Art Museum, Brooklyn Museum, Hudson Hills, 1996, ISBN 1555951295
  5. 1 2 Wilkinson, p.193
  • Ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap