Barter

Skandináv és orosz kereskedők árukat cserélnek (Olaus Magnus, 1555)

A barter közgazdasági fogalmának jelentése a pénz nélküli árucsere. A barter általában kétoldalú kereskedelmet jelent, bár időnként előfordult többoldalú formában is, ehhez egy egyeztető központot kell létrehozni. A fejlett gazdaságokban a barter alkalmazása ritka, rendkívüli körülmények között folyamodnak csak hozzá. A piaci szereplők általában csak gazdasági válság esetén folyamodnak a barter eszközéhez, amikor a törvényes fizetési eszköz elértéktelenedik vagy egyszerűen nem elérhető.

Etimológia

A nemzetközi jellegű angol szó eredetét az ófrancia baroter igére vezetik vissza, amelynek jelentése csal, cserél volt.

Története

Fehérek kereskedése indiánokkal (1820 körül)

Adam Smith munkássága óta számos elméleti közgazdász tekintett úgy a barterre, mint a pénz létrejöttét megelőző kereskedelmi módszerre. Ezeket az elméleti megfontolásokat a néprajzi kutatások általánosságban nem tudták alátámasztani. A pénz előtt árucsere ezek szerint inkább az ajándékgazdaság formájában folyt: az emberek az önfenntartó naturálgazdálkodás körülményei között személyes alapon, kölcsönös ajándékozással cserélték ki azokat a termékeiket, amelyek számukra feleslegesek, más számára pedig hasznosak voltak. Amennyiben sor került barterre, akkor az általában idegenek vagy potenciális ellenségek közötti egyszeri aktus volt.

Magyarországon a második világháborút követően a magyar pengő inflációja idején a lakosság fogyasztási javakhoz jutása közvetlen árucsere formájában zajlott.

A KGST-ben a tagországok lényegében kétoldalú barter formájában kereskedtek egymással. Az 1964-ben bevezetett transzferábilis rubel csak elszámolási eszköz volt, az éves kétoldalú árucserének elméletben kiegyenlítettnek kellett lennie.

Jegyzetek

  1. ↑ Akadkislex
  2. ↑ O'Sullivan, Arthur; Steven M. Sheffrin (2003). Economics: Principles in Action. Pearson Prentice Hall. 243. o. ISBN 0-13-063085-3.
  3. ↑ Oxford
  4. ↑ Wedgwood, Hensleigh (1855). "English Etymologies". Transactions of the Philological Society (8): 109–111.
  5. ↑ David Graeber (2011). Debt: the first 5,000 years. New York: Melville House. 21–41. o. ISBN 9781933633862.
  6. ↑ David Graeber (2001). Toward an anthropological theory of value: the false coin of our own dreams. Palgrave Macmillan. 153–154. o. ISBN 978-0-312-24045-5. Hozzáférés: 2011. február 10.

Fordítás

Források