Basilosaurus

Basilosaurus
	Evolúciós időszak: Középső - késő eocén, 41,3–33,9 Ma PreꞒ Є O S D C P T J K Pg N
	A Basilosaurus cetoides rekonstrukciója
	Természetvédelmi státusz
	Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Scrotifera;
Csoport:	Ferungulata;
Csoport:	Patások (Ungulata);
Rend:	Párosujjú patások (Artiodactyla);
Csoport:	Cetancodontamorpha;
Alrend:	Whippomorpha;
Csoport:	Cetaceomorpha;
Alrendág:	Cetek (Cetacea);
Részalrend:	Archaeoceti;
Család:	Basilosauridae;
Alcsalád:	Basilosaurinae; Miller, 1923
Nem:	Basilosaurus; Harlan, 1864
Szinonimák
	Zeuglodon Owen, 1839; Hydrarchos? Koch, 1845; Alabamornis Abel, 1906;
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Basilosaurus témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Basilosaurus témájú kategóriát.

A Basilosaurus az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a Whippomorpha alrendbe, a cetfélék (Cetacea) alrendágába és a fosszilis Basilosauridae családba tartozó kihalt nem.

Tudnivalók

A Basilosaurus volt az egyik legkorábban felfedezett ősi cetféle. Maradványait eleinte hüllőfosszíliáknak hitték, innen ered tudományos neve ("királyi gyík") is. Körülbelül 41-34 millió évvel ezelőtt élt az eocén korban. A paleogén egyik legnagyobb testű állata lehetett, testhossza elérte a 15-20 métert, tömege az 5,8-6,5 tonnát. Erősen megnyúlt, kígyószerű teste volt, hátsó végtagjai csökevényesen ugyan, de jelen voltak, és talán egyes kígyókhoz hasonlóan a párzásban játszhattak szerepet. A mellső végtag az úszólábúakéhoz hasonlóan még könyökízülettel rendelkezett. Az állat fogazata a modern cetfélékével ellentétben heterodont típusú volt, és valószínűleg képes volt a táplálék megrágására. Fogképlete: ${\tfrac {3.1.4.2}{3.1.4.3}}$ . Anatómiája azt mutatja, hogy nem volt képes mélyre merülni, inkább a felszín közelében kereste táplálékát.

A Basilosaurus igen gyakori állat lehetett a Tethys-óceánban, és valószínűleg csúcsragadozónak számított. Egy kisebb termetű kontemporális cetféle, a Dorudon koponyáján felfedezték a Basilosaurus harapásának nyomait, mely egy lehetséges ragadozó-zsákmány kapcsolatra utal.

Rendszerezés

A nembe az alábbi 2 faj tartozik:

Basilosaurus cetoides Owen, 1839 - típusfaj
Basilosaurus isis Andrews, 1904

Lelőhelyek

Basilosaurus maradványokat fedeztek fel az Amerikai Egyesült Államokban, Egyiptomban (Fayum lelőhely), Marokkóban, Jordániában és Pakisztánban.

Jegyzetek

↑ Gingerich, P. D. (2012). "Evolution of Whales from Land to Sea" (PDF). Proceedings of the American Philosophical Society. 156 (3): 309–323.
↑ Gingerich, P. D. (2008). "Early Evolution of Whales: A Century of Research in Egypt" (PDF). In Fleagle, J. G.; Gilbert, C. C. (eds.). Elwyn Simons: A Search for Origins. Developments in Primatology: Progress and Prospects. 107–124. o. ISBN 978-0-387-73895-6.
↑ Voss, Manja; Antar, Mohammed Sameh M.; Zalmout, Iyad S.; Gingerich, Philip D. (2019). "Stomach contents of the archaeocete Basilosaurus isis: Apex predator in oceans of the late Eocene". PLOS ONE. 14 (1): e0209021. doi:10.1371/journal.pone.0209021. PMC 6326415. PMID 30625131.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link) CS1 karbantartás: oldalszám helyett cikk száma (link)
↑ Kellogg 1936
↑ Fahlke, Julia M. (2012). "Bite marks revisited – evidence for middle-to-late Eocene Basilosaurus isis predation on Dorudon atrox (both Cetacea, Basilosauridae)" (PDF). Palaeontologia Electronica. 15 (3).

Források

Kellogg, R. (1936). A review of the Archaeoceti (PDF, 46,3 Mb). Washington: Carnegie Institution of Washington. OCLC 681376. {{cite book}}: Invalid |ref=harv (súgó)
Walking with Prehistoric Beasts's profile of Basilosaurus Archiválva 2010. szeptember 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
Paleobiology Database Archiválva 2012. október 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
Gidley, J. W. (1913). "A recently mounted Zeuglodon skeleton in the United States National Museum". Proceedings of the United States National Museum. 44 (1975): 649–654. doi:10.5479/si.00963801.44-1975.649.
Kellogg, R. (1923). "Description of two squalodonts recently discovered in the Calvert Cliffs, Maryland; and notes on the shark-toothed cetaceans". Proceedings of the United States National Museum. 62 (2462): 1–69. doi:10.5479/si.00963801.62-2462.1. hdl:10088/15278. OCLC 82628874. S2CID 20126705.
Lucas, Frederic A. (1900). "The pelvic girdle of Zeuglodon, Basilosaurus cetoides (Owen) with notes on other portions of the skeleton". Proceedings of the United States National Museum. 23 (1211): 327–331. doi:10.5479/si.00963801.23-1211.327. hdl:2027/hvd.32044107351454. OCLC 75278090. S2CID 161510206.
Lydekker, R. (1892). "4. On Zeuglodont and other Cetacean Remains from the Tertiary of the Caucasus". Proceedings of the Zoological Society of London. 60 (4): 558–581. doi:10.1111/j.1096-3642.1892.tb01782.x. OCLC 819196877. {{cite journal}}: Unknown parameter |layurl= ignored (súgó)
Sanger, E. B. (1881). "On a molar tooth of Zeuglodon from the Tertiary beds on the Murray River near Wellington, S.A." Proceedings of the Linnean Society of New South Wales. 1 (5): 298–300. doi:10.5962/bhl.part.15884. 2016. március 6. dátummal az eredeti címről archiválva. {{cite journal}}: Unknown parameter |layurl= ignored (súgó)
Uhen, Mark D. (2002). "Basilosaurids". In Perrin, William F.; Würsig, Bernd; Thewissen, J. G. M. (eds.). Encyclopedia of Marine Mammals. Academic Press. pp. 79–81.
https://www.britannica.com/animal/Basilosaurus
"Basilosaurus the Bone-Crusher". National geographic. 6 March 2015.

További információk

Andrews, C. W. (1904). "Further notes on the mammals of the Eocene of Egypt. Part III". Geological Magazine. 5. 1 (5): 211–215. doi:10.1017/s0016756800119624. {{cite journal}}: Unknown parameter |layurl= ignored (súgó)
Andrews, C. W. (1906). A descriptive catalogue of the Tertiary Vertebrata of the Fayûm, Egypt. British Museum (Natural History). OCLC 3675777.
Brandt, J. F., von (1873). "Über bisher in Russland gefundene Reste von Zeuglodonten". Mélanges Biologiques Tirés du Bulletin de l'Académie Impériale des Sciences de St. Pétersbourg. 9: 111–112. {{cite journal}}: Unknown parameter |laydate= ignored (súgó); Unknown parameter |layurl= ignored (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
Harlan, R. (1834). "Notice of fossil bones found in the Tertiary formation of the State of Louisiana". Transactions of the American Philosophical Society. 4: 397–403. doi:10.2307/1004838. JSTOR 1004838. OCLC 63356837.
Owen, R. (1839). "Observations on the Basilosaurus of Dr. Harlan (Zeuglodon cetoides, Owen)". Transactions of the Geological Society of London. 6: 69–79. doi:10.1144/transgslb.6.1.69. S2CID 84456321. {{cite journal}}: Unknown parameter |layurl= ignored (súgó)

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Gingerich, P. D. (2012). "Evolution of Whales from Land to Sea" (PDF). Proceedings of the American Philosophical Society. 156 (3): 309–323.

[2] Gingerich, P. D. (2008). "Early Evolution of Whales: A Century of Research in Egypt" (PDF). In Fleagle, J. G.; Gilbert, C. C. (eds.). Elwyn Simons: A Search for Origins. Developments in Primatology: Progress and Prospects. 107–124. o. ISBN 978-0-387-73895-6.

[Basilo2019-3] Voss, Manja; Antar, Mohammed Sameh M.; Zalmout, Iyad S.; Gingerich, Philip D. (2019). "Stomach contents of the archaeocete Basilosaurus isis: Apex predator in oceans of the late Eocene". PLOS ONE. 14 (1): e0209021. doi:10.1371/journal.pone.0209021. PMC 6326415. PMID 30625131.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link) CS1 karbantartás: oldalszám helyett cikk száma (link)

[4] Kellogg 1936

[fahlke2012-5] Fahlke, Julia M. (2012). "Bite marks revisited – evidence for middle-to-late Eocene Basilosaurus isis predation on Dorudon atrox (both Cetacea, Basilosauridae)" (PDF). Palaeontologia Electronica. 15 (3).