Élete
Constant Lausanne-ban született, Svájcban, hugenotta családban. Kezdetben magántanulóként tanult, később Bajorországban, az erlangeni egyetemen, majd Skóciában, az edinburghi egyetemen folytatta tanulmányait. Élete folyamán hosszabb időt töltött Franciaországban, Svájcban, Németországban és Nagy-Britanniában.
Közeli kapcsolatban volt Madame de Staëllel, akivel a kor egyik legbefolyásosabb intellektuelpárosát alkották. Mint publicista és politikus vállalt aktív szerepet a francia politikai életben, egészen a francia forradalom második felének a végéig, 1815 és 1830 között.
Ebben az időszakban tagja volt a francia nemzetgyűlésnek. Ő volt a gyűlés legékesszólóbb szónoka és ugyanakkor vezetője a bal-liberális szembenállásnak, amely a függetlenek néven volt ismert.
Politikafilozófia
Constant szerint a legfőbb hatalom a polgárok összessége: ahol az egyéni élet elkezdődik, ott ér véget a népszuverenitás.
Rousseau Társadalmi szerződése Constant szerint a zsarnokság minden fajtájának az eszközévé vált. Nem igaz az, hogy a többieknek adva magunkat nem adjuk oda magunk valójában senkinek (ahogyan Rousseau állította), valójában azoknak adjuk magunkat, akik mindenki nevében cselekednek. Azonban a többiek áldozatából csak néhányan húznak hasznot. Constant szerint Rousseau azt állította valójában, hogy ez a fajta hatalom nem gyakorolható.
Constant szerint kétféle hatalom van:
- törvénytelen (ez az erőszak);
- törvényes (ez az általános akarat, a kevesek hatalmát a többiek beleegyezése szentesíti).
A hatalmak természetéről
Kétféle hatalom van:
- királyi hatalom (szent és sérthetetlen, semleges);
- miniszteri hatalom (felelősségre vonható, tevőleges hatalom).
Képviseleti gyűlések választása
Fontos, hogy nem szabad hatást gyakorolni a hallgatóságra, maguknak kell dönteniük. Az állam nagysága meghatározza az elektori testületek számát is: egy nagy államban nem elfogadható egyetlen elektori testület.
A képviselőket a népnek kell kijelölni, mert ha a szenátus jelöli a képviselőt. a társadalom különböző osztályainak érintkezését semmisítik meg.
A képviselő nem kaphat bért munkájáért, hanem elhivatásból tegye azt, ezért fontos, hogy a képviselő ne legyen vagyontalan ember, mert akkor célja a vagyonszerzés lenne. A képviselő személyének választásakor figyelembe kell venni azt is, hogy hol született és mikor.
Modern polgárok szabadsága
A polgári jogok a következők: az egyén szabadsága, vallásszabadság, szólásszabadság, vélemény joga, tulajdonjog, védelem bármely önkénnyel szemben. Nem vagyunk kötelesek engedelmeskedni olyan törvényeknek amik szabadságunkban korlátoznak.
- A modern embernek joga van ahhoz, hogy csak a törvényeknek engedelmeskedjék, semmilyen más akaratnak.
- Minden egyes polgárnak jár a szólásszabadság, sajtószabadság.
- Mindenki saját akarata szerint dönthet arról, hogy mivel szeretne foglalkozni, mi legyen a mestersége.
- Mindenkinek joga van lakhelyét szabadon megválasztani, szabadon utazni, ahová akar.
- Mindenkinek joga van bármilyen vallást gyakorolni, bármilyen véleményt formálni, és mindenkinek joga van beleszólni a kormányzásba.
A tulajdonról
A tulajdon a társadalom által létezik, egy társadalmi megállapodás.
A tulajdon elleni támadások: csőd, államadósság csökkentése. Minden felesleges adó merénylet a magántulajdon ellen, ezért az adót a minimálisra kell csökkenteni.
A vallásszabadság
A vallás nem korlátozható és nem is kényszeríthető. A vallás minden érzelmek közül a legtermészetesebb, benne találkozunk az igazságosság, a szeretet, a szabadság, a szánalom eszméivel először. Ha a vallás a politikai intézmény kezébe kerül, akkor fenyegető eszközzé válik. A kormány mindig hibát követ el, ha beleavatkozik a vallásba, mert a hatalom nem tud hatást gyakorolni a meggyőződésre, csak az érvekre. Fontos az is, hogy a hatalomnak soha nincs joga semmilyen vallást üldözni.
