Berberek

	Berberek
	Teljes lélekszám
	kb. 47 millió [forrás?]
	Régiók
	; Északnyugat-Afrika
	Lélekszám régiónként
Régió	Fő
Marokkó	24 000 000
Algéria	18 500 000
Niger	1 000 000 (tuareg, 1998)
Mali	740 000 (tuareg, 1991)
Tunézia	200 000
Líbia	750 000+
Mauritánia	80 000
Burkina Faso	60 000 (tuareg, 1991)
Egyiptom	10 000
Franciaország	1 500 000
Spanyolország	500 000
Hollandia	200 000
Belgium	200 000
Izrael	100 000
	Nyelvek
	Berber dialektusok (afroázsiai nyelvcsalád), Tamazight, tamasek stb.
	Vallások
	Iszlám (túlnyomó többség), ateizmus, kereszténység, judaizmus és más
	A Wikimédia Commons tartalmaz Berberek témájú médiaállományokat.

A berberek (berber tifnagh írással: ⴰⵎⴰⵣⵉⵖ vagy ⵎⵣⵗ; arab írással: أمازيغ) Északnyugat-Afrika Magreb régiójában az őslakos, egymással rokon népcsoportok összefoglaló neve. Legismertebb csoportjuk a tuaregek, de kisebb berber közösségek a Magreb régión kívül, például Mali vagy Niger északi részén, Burkina Fasóban vagy az egyiptomi Szíva és Qara oázisokban is megtalálhatók.

A „berber” nevet a kívülállók alkalmazták rájuk, ennek eredete a latin „barbari” (=barbár), amit az ókori rómaiak az Észak-Afrika partjain élő, latinul nem beszélő népekre és magára a területre is vonatkoztattak.

A berber identitást a nyelvhez és a kultúrához való kötődés jelenti. A legfőbb berber nyelvjárást „tamazight” néven illetik.

Észak-Afrikában manapság a berberek többnyire kétnyelvűek, a berber mellett arabul is beszélnek.

Számukra életbevágóan fontos volt a családhoz és a törzshöz való kötődés, hiszen csak így maradhattak életben, ez a kötődés napjainkig megmaradt. A berber közösséget alkotó családok és rokonok egymás közelében laknak, ez különösen a kisebb falvakra jellemző.

Származás

A berber népek származása, a sok elmélet ellenére, pontosan nem ismert.

Az északnyugat-afrikai Magreb régiót a feltételezések szerint a berberek már legalább i.e. 10 000 óta lakják.

Genetikai bizonyíték

A genetikai vizsgálatok szerint a legtöbb berber északnyugat-afrikai származású (tehát nem arab), de a berberek többsége elsősorban arabnak tekinti magát, és csak kisebb részüknek van berber öntudata.

Genetikai szempontból jelentős őseik Kelet-Afrikából, a Közel-Keletről, vagy esetleg mindkét helyről egyszerre vándoroltak Északnyugat-Afrikába a felső paleolitikum időszakában, 17 000 évvel ezelőtt.

A kizárólag az apai vonalon öröklődő Y-kromoszóma vizsgálata alapján a népesség a következőképp oszlik meg: 75% felső paleolitikus északnyugat-afrikai (H35, H36 és H38), 13% neolitikus északnyugat-afrikai (H58 és H71), 4% európai (IX csoport, H50, H52) és végül 8% fekete-afrikai (H22, H28).

Vallás és hitvilág

A túlnyomó többségük napjainkban szunnita iszlám hívő.

A középkorban, az iszlám elfogadása előtt néhány csoportjuk áttért a keresztény vagy az izraelita hitre, míg mások folytatták a hagyományos berber többistenhitet.

Jegyzetek

1 2 "Berber | Definition, People, Languages, & Facts | Britannica". www.britannica.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2022. december 13.
↑ Aïtel, Fazia (2014). We are Imazigen : the development of Algerian Berber identity in twentieth-century literature and culture. Gainsville, FL. ISBN 978-0-8130-4895-6. OCLC 895334326.{{cite book}}: CS1 karbantartás: hely kiadó nélkül (link)
↑ Project, Joshua. "Berber, Siwa in Egypt". joshuaproject.net (angol nyelven). Hozzáférés: 2022. június 1.
↑ Margaret M. Vale (2015). Siwa: Jewelry, Costume, and Life in an Egyptian Oasis. American University in Cairo Press.
↑ Hsain Ilahiane (2006. július 17.). Historical Dictionary of the Berbers (Imazighen). Scarecrow Press. 112. o. ISBN 978-0-8108-6490-0.

További információk

Arezki, Dalila : L'identité berbère, Paris, Séguier, Biarritz , Atlantica, 2004, ISBN 2-84049-393-4
Chaker, Salem : Études berbères et chamito-sémitiques , Paris [u.a.], Peeters, 2000, ISBN 90-429-0826-2
Leguil, Alphonse : Contes berbères grivois du Haut-Atlas , Paris [u.a.], Harmattan, 2000, ISBN 2-7384-9904-X
Hélène Claudot-Hawad: Touaregs. Apprivoiser le désert, Paris : Gallimard, 2002. (Collection Découvertes Gallimard; Cultures et société; n° 418).
Bougchiche, Lamara : Langues et littératures berbères des origines à nos jours, Paris, Ibis Press, 1997, ISBN 2-910728-02-1
Leguil, Alphonse : Contes berbères de l'Atlas de Marrakech, Paris, L'Harmattan, 1988, ISBN 2-7384-0163-5
Féry, Raymond : Médecin chez les Berbères, Versailles, Ed. de l'Atlanthrope, 1986, ISBN 2-86442-013-9
Hachid, Malika : Les premiers Berbères – entre Méditerranée, Tassili et Nil, Aix-en-Provence, Édisud, 2000, ISBN 2-7449-0227-6
Allioui, Youcef : Timsal, enigmes berbères de Kabylie – commentaire linguistique et ethnographique, Paris, Ed. L'Harmattan, 1990, ISBN 2-7384-0627-0
Chaker, Salem : Amaziɣ (le/un) Berbère – Linguistique berbère. Etudes de syntaxe et de diachronie , Paris, Peeters, 1995, ISBN 2-87723-152-6
Direche-Slimani, Karima : Chrétiens de Kabylie, Saint-Denis, Ed. Bouchene, 2004, ISBN 2-912946-77-8
Líbiai berberek
Western Sahara (angolul)
Nyugat-Szaharai konfliktus (magyarul)
* The society of the Sahrawians (angolul)
A Maghreb palesztinjai (magyarul)

A Wikimédia Commons tartalmaz Berberek témájú médiaállományokat.

Ez a néppel vagy etnikummal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

[auto-1] 1 2 "Berber | Definition, People, Languages, & Facts | Britannica". www.britannica.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2022. december 13.

[:8-2] Aïtel, Fazia (2014). We are Imazigen : the development of Algerian Berber identity in twentieth-century literature and culture. Gainsville, FL. ISBN 978-0-8130-4895-6. OCLC 895334326.{{cite book}}: CS1 karbantartás: hely kiadó nélkül (link)

[3] Project, Joshua. "Berber, Siwa in Egypt". joshuaproject.net (angol nyelven). Hozzáférés: 2022. június 1.

[4] Margaret M. Vale (2015). Siwa: Jewelry, Costume, and Life in an Egyptian Oasis. American University in Cairo Press.

[Ilahiane2006-5] Hsain Ilahiane (2006. július 17.). Historical Dictionary of the Berbers (Imazighen). Scarecrow Press. 112. o. ISBN 978-0-8108-6490-0.