| Berimbau | |
 | |
| Besorolás | |
| kordofon ütő | |
| Sachs–Hornbostel-féle osztályozás | 311.121.221 |
| Menzúra | 0,8 … 1,2 m |
| Rokon hangszerek | Doromb |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Berimbau témájú médiaállományokat. | |
A berimbau vagy birimbau brazíliai egyhúros hangszer, a monoheterokord zenei íjak családjába tartozik. Afrikai eredetű, a rabszolga-kereskedelem révén jutott az Újvilágba. A capoeira nevű brazíliai tánc- és harcművészet, valamint a candomblé szertartások elengedhetetlen kelléke.
A berimbau egy íjszerűen megfeszített, egy-másfél méter hosszú, fapálcára erősített húrból és egy rezonátorként használt, 10–20 cm átmérőjű, kivájt tökből áll. A tök egy madzaggal van az ág egyik végének közelében rögzítve úgy, hogy egyben a húrhoz is hozzá van hurkolva. A húrt egy vékonyabb pálcával megütve szólaltatják meg. A hangszer és verője is hagyományosan biriba-fából (Eschweilera ovata) készül.
A hangszert háromféle nagyságban és hangolásban használják, ezek nevei a mélytől a magasig: gunga, médio és viola.
A hangszer részeinek hagyományos brazíliai portugál megnevezései:
A hangszert a bal kéz tartja olyan módon, hogy a cabaça rögzítésére szolgáló hurok a kisujjon nyugszik, a gyűrűs- és mutatóujj a vergát markolja, a mutató- és hüvelykujj között a dobrão van. A jobb kéz tartja a vaquetát együtt a caxixível. A hangszert függőlegesen, olyan helyzetben tartják, hogy a cabaça nyílása közvetlenül a has előtt legyen, a rezonátor nyílása így a testhez szorítva változtatható, nyitható-csukható, így a dorombhoz hasonlóan a megszólaló húrnak más-más felhangját lehet kiemelni (wah-wah effektus).
Leggyakrabban a következő három jól elkülöníthető hangot használják:
A capoeirában néhány gyakrabban használt ritmusképlet, toque (X jelöli a zörgést, O az üres húrt, I a magas hangot, . a szünetet):
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
