A Bicosoecida (ICZN) vagy Bicosoecales/Bicoecea (ICN) az egysejtű ostoros sárgásmoszatokból álló Bikosea kládja. Szabadon élők kloroplasztisz nélkül, egyes nemzetségek héjjal vannak körülvéve. A plasztiszhiány miatt bazálisnak tekintik.
Történet
A Bicosoeca nemzetséget Henry James Clark írta le 1866-ban. Neve a görög βικος (váza, edény) és az οεκειν, lakik szóból származik. Filológiailag megfelelőbb lett volna a Bicoeca név, melyet Samuel Friedrich Stein javasolt 1878-ban, és több későbbi szerző követett, de az ICBN és az ICZN szerint az eredeti írásmód nem tekinthető helytelennek, és eredeti névalakként használandó. Eredetileg a Protozoa országba sorolták.
Cavalier-Smith 2017-ben leírta, hogy Derelle et al. 2016-ban a Bigyra monofíliáját mutatta ki, és hogy nem 3 egymást követő bazális ágból áll, és a Bicosoecida a Bigyra tagja. A Chromista országba sorolta a sárgásmoszatokat, így a Bicosoecidát is.
Morfológia
A hátulsó ostor széles 2. mikrotubulus-gyökere által támasztott sejtszája, két ostorán háromrészes masztigonémái vannak, általában átmeneti hélix nélkül. Plasztisza nincs. Általában hátulsó ostorával a szubsztráthoz rögzül, és szesszilis. Egysejtű és kolóniaképző fajai is ismertek.
Élőhely
Tengerekben, édesvízben és felhőkben él. A Halocafeteria névadója, hogy jellemzően sós vízben él, egy sóbepárló üzemben 24,8%-os sótartalmú vízben az egyik leggyakoribb eukariótanemzetség Lee et al. szerint, és 10–36,3% sótartalom közt növekszik. Tengerekben és édesvízben gyakori csoportjai élesen elkülönülnek.
Gyakorisága a mélységgel növekszik az óceánban, oxigénminimum-zónájában aktívabbak, de ritkábbak.
Felhőkben DNS- és RNS-vizsgálatok alapján is gyakoriak.
Mitokondriális recA génje van, melyet feltehetően a fotoszintetikus sárgásmoszatok a plasztiszeredetű megmaradása mellett elvesztettek. MidX-szekvenciái a sárgásmoszatokéinak csak távoli rokonai.
↑S. A. Karpov, R. Kersanach, D. M. Williams (1998). "Ultrastructure and 18S rRNA gene sequence of a small heterotrophic flagellate Siluania monomastiga gen. et sp. nov. (Bicosoecida)". Eur J Protistol.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
↑Grassé P-P, Deflandre G (1952). "Ordre des Bicoecidea". In Grassé P-P (ed.). 1. Phylogénie. Protozoaries: Generalités, Flagellés. Traité de Zoologie. Vol.1. Paris: Masson et Cie. 599–601.o.
↑Loeblich III AR, Loeblich LA (1979). "Division Chrysophyta". In Laskin AI, Lechevalier LA (ed.). Fungi, Algae, Protozoa, and Viruses. CRC Handbook of Microbiology. Vol.2 (2nded.). West Palm Beach, FL: CRC Press, Inc. 411–423.o.
↑Adl SM, Bass D, Lane CE, Lukeš J, Schoch CL, Smirnov A, Agatha S, Berney C, Brown MW, Burki F, Cárdenas P, Čepička I, Chistyakova L, Del Campo J, Dunthorn M, Edvardsen B, Eglit Y, Guillou L, Hampl V, Heiss AA, Hoppenrath M, James TY, Karnkowska A, Karpov S, Kim E, Kolisko M, Kudryavtsev A, Lahr DJG, Lara E, Le Gall L, Lynn DH, Mann DG, Massana R, Mitchell EAD, Morrow C, Park JS, Pawlowski JW, Powell MJ, Richter DJ, Rueckert S, Shadwick L, Shimano S, Spiegel FW, Torruella G, Youssef N, Zlatogursky V, Zhang Q (2019. január 1.). "Revisions to the Classification, Nomenclature, and Diversity of Eukaryotes". J Eukaryot Microbiol. 66 (1): 4–119. doi:10.1111/jeu.12691. PMC6492006. PMID30257078.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
Ez a szócikk részben vagy egészben a Bicosoecida című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
Hibberd DJ (1986). "Ultrastructure of the Chrysophyceae. Colorless forms". In Kristiansen J, Andersen RA (ed.). Chrysophytes: Aspects and Problems. Cambridge: Cambridge University Press. 29–30.o.{{cite book}}: External link in |chapterurl= (súgó); Unknown parameter |chapterurl= ignored (|chapter-url= suggested) (súgó)
Biológiaportál
• összefoglaló, színes tartalomajánló lap
