Bleda

Bleda
Josef Kriehuber színezett litográfiája
Josef Kriehuber színezett litográfiája
A hunok királya
Uralkodási ideje
434 – 445
ElődjeRuga
UtódjaAttila
Életrajzi adatok
Született390 (?)
ismeretlen helyen
Elhunyt444
ismeretlen helyen
ÉdesapjaMundzuk
Testvére(i)Attila hun király
A Wikimédia Commons tartalmaz Bleda témájú médiaállományokat.

Bleda - más névváltozattal Buda - (Priscus: Βλήδας; Procopius: Βλέδας) (408? – 445) a hunok nagykirálya, Bendegúz (Mundzuk) idősebb fia, Ruga unokaöccse. 434-től főfejedelem volt, aki azonban kezdettől fogva kénytelen volt a hatalmon osztozkodni harcias öccsével, Attilával, aki végül követte őt a trónon. Tizenegy éven át uralkodott. Számos forrás szerint Attila ölte meg 445-ben.

Nevének jelentése

Neve a forrásokban Bleda, Blida, illetve gót szokás szerint becézett formában Blaedila formákban található meg. Eredete talán a török „Bilda/Blida” formákban kereshető, ami magyarul „bölcs uralkodót” jelent.

A középkori krónikák szerint Buda város róla kapta volna a nevét, bár valójában a település Buda neve személynévi eredetű. A krónikások, a Bledának majd Attilának tulajdonított aquincumi római romvároshoz tapadó hiedelmek révén került Bleda helyébe. Ezért Bleda király alakja a magyar irodalomban Buda néven vált ismertté. (Például Arany János Buda halála című költeményében.)

Élete

Bleda valahol a mai Tiszántúl területén lévő központi hun orduban székelt, a fejedelmi székhely jórészt az ő korszakában épült ki. Ő hozta létre a történészek által politikai mesterműnek tekintett, a keletrómaiakkal kötött margusi (ma Orasje [Szerbia]) békeszerződést 435-ben, amit Bleda és Attila hun szokás szerint lóháton ülve tárgyalt meg s diktált. A béke többek között évi 700 font arany megfizetését rótta a Keletrómai Birodalomra. A perzsa és vandál háborúkba bonyolódó keletrómaiak meggyengülését kihasználva, valamint felhasználva a Nyugatrómai Birodalom katonai vezetőjéhez, Flavius Aëtiushoz fűződő kapcsolatot (Aetiust fia, Carpilio képviselte a hun udvarban) Bleda 440/41-ben sikeres háborút vívott Bizánc ellen az Al-Duna mentén. A hunok a vezetésével meghódították Viminaciumot (Kostolac), Margust, Singidunumot (Belgrád) és Sirmiumot (Sremska Mitrovica), s az utóbbival együtt Pannonia Secundát (Szerémség). Ezután a hadjáratba bekapcsolódó Attilával együtt ostromolták és vették be a Balkán középső részének városait. 442-ben a trákiai Chersonesoson (Gallipoli-félsziget) arattak nagy győzelmet az Aspar vezette keletrómai sereg fölött.

Bleda ezekkel a harci sikerekkel juttatta el a hun birodalmat hatalma csúcsára, amit a 443-ban megkötött úgynevezett „Anatolius első békéje” révén biztosított. Bizánc kénytelen volt 6000 font arany „kárpótlást” fizetni, az évi adója pedig 2100 fontra növekedett.

Halála

A források szerint higgadt, vidám természetű[forrás?] nagykirályt 444 végén vagy 445 elején Attila ölte meg és lépett a helyébe. A testvérgyilkosságról számos forrás tudósít: a kortárs Aquitániai Szent Prosper Chronicon című, latin nyelvű krónikája, Cassiodorus, akinek a nagyapja követként járt a hunoknál, Marcellinus comes VI. századi bizánci krónikás. Kézai Simon krónikájában is megjelenik ez a tudósítás, amit Arany János a hunregéje mottójaként használt.

Jegyzetek

  1. 1 2 3 4 Bóna enciklopédia
  2. ↑ „Attila rex Hunnorum Bledam fratrem et consortem suum perimit, ejusque populos sibi parere compellit.” (Chronicon Prosperi Aquitanici)
  3. ↑ „His conss Attila rex Hunnorum Bledam fratrem et consortem in regno suo perimit eiusque populos sibi parere compellit.”
  4. ↑ „Bleda rex Hunnorum Attilæ fratris sui insidiis interimitur.” (Chronicon)
  5. ↑ „»(Ethela) Budam fratrem suum manibus propriis interfecit... eo quod... metas inter fratres stabilitas transgressus fuerit dominando.« Sim. de Keza Chron. Hung”

Források

Elődje:
Ruga		 Hun uralkodó
434–444		 Utódja:
Attila
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap