Bobak

Bobak
Bobak egy svájci állatkertben
Bobak egy svájci állatkertben
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Csoport: Glires
Rend: Rágcsálók (Rodentia)
Alrend: Mókusalkatúak (Sciuromorpha)
Család: Mókusfélék (Sciuridae)
Alcsalád: Földimókusformák (Xerinae)
Nemzetség: Marmotini
Nem: Mormota (Marmota)
Blumenbach, 1779
Alnem: Marmota
Faj: M. bobak
Tudományos név
Marmota bobak
Statius Müller, 1776
Szinonimák

a Marmota bobak bobak szinonimái:

  • Marmota bobak bobac (Schreber, 1780)
  • Marmota bobak arctomys (Pallas, 1779)
  • Marmota bobak baibac (Pallas, 1811)

a Marmota bobak tschaganensis szinonimája:

  • Marmota bobak kozlovi Fokanov, 1966
Elterjedés
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Bobak témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Bobak témájú médiaállományokat és Bobak témájú kategóriát.

A bobak vagy pusztai mormota (Marmota bobak) az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a mókusfélék (Sciuridae) családjába és a földimókusformák (Xerinae) alcsaládjába tartozó faj.

Előfordulása

A bobak Kelet-Európa sztyepjeitől egészen Szibéria keleti részéig található meg.

Alfajai

Megjelenése

Az állat kinézetre nagyon hasonlít a havasi mormotára (Marmota marmota). Farka azonban jól láthatóan rövidebb, és bundája is világosabb.

Életmódja

A pusztai mormota síksági talajba kiterjedt üregeket ás, amelyek akár 3 méter mélyre is lenyúlhatnak, és elérhetik a 20 méteres hosszúságot. Helyenként a pusztai talajnak nagyjából a felét átforgatja, így tevékenysége a talaj keveredése és szellőzése szempontjából nagy jelentőségű, de bizonyos pusztai növények fejlődését is elősegíti. A bobak mély vackában alussza téli álmát, ami a tél hosszától függően hosszabb vagy rövidebb ideig tarthat. A tavaszi ébredés után az állatok vedlenek, majd kezdetét veszi a párosodási idő. Szociális viselkedése csakúgy, mint a többi, elsősorban Észak-Amerikában elterjedt fajé, közel áll a havasi mormotáéhoz. Füttyszóval fő ellensége, a pusztai sas (Aquila nipalensis) közeledtére figyelmeztet.

Források