| Borovi | |
| Pinus sylvestris | |
| Fizikai tulajdonságok | |
| Rönkhossz | n. a. m |
| Rönkátmérő | 0,9…1,0 m |
| Sűrűség | 0,52 g/cm³ |
| Zsugorodás | |
| Sugárirányban | 4,0 % |
| Húrirányban | 7,7 % |
| Keménység | |
| Rostra merőleges | 19 MPa |
| Rosttal párhuzamos | 40 MPa |
| Merevség | 12 000 MPa |
| Szilárdság | |
| Nyomó | 55 MPa |
| Hajlító | 100 MPa |
| Nyíró | 10 MPa |
A borovi vagy borovi fenyő tűlevelű faanyag, az erdeifenyő (Pinus sylvestris) sokoldalúan használható, tartós anyaga.
Északi jellegű eurázsiai flóraelem. Hegyvidéki, északon síksági faj. A legváltozatosabb éghajlati viszonyok közt megél, pionír faj. Fényigényes, gyorsan nő.
25-35 m magas, ágdús, laza göcsű fa. Kérge fiatalon rókavörös, pikkelyesen hámló; idősebb korban rozsdavörös, repedezett. A szabadon álló fák gyakran csavarodottak, görbék.
Szíjácsa széles, sárgás vagy halvány vöröses, gesztje vörösesbarna, az átmérőnek kb. kétharmadát teszi ki. A puha, könnyű anyagban sok nagyméretű gyantajárat van. A tavaszi és az őszi pászta élesen elkülönül, az évgyűrűk gyakran hullámosak.
Sokoldalú faanyag. A magasépítésben, a föld- és vízépítésben, a bútorgyártásban, hajóépítésben, bányafának, vasúti talpfának, vezetékoszlopnak használják. Gyantatartalmának eltávolítása után papírgyártásra alkalmas. Gyökértuskójából kolofónium, a gyantás fából terpentin, fenyőszurok, fenyőkorom nyerhető.