Brikett

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

A brikett a magyar nyelvben általában aprószénből préselt tüzelőanyagot jelent. Tágabb értelemben a brikett lehet nagy méretre préselt takarmány, élelmiszer vagy valamilyen nyersanyag.

Általában 50 mm-ig beszélünk brikettről, az ennél kisebbre préselt anyagokat pelletnek vagy granulátumnak nevezik. A kereskedelemben kapható biomassza brikett (pl. napraforgó-maghéj brikett) mérete kb, átmérő 6 cm x 40 cm.

A tüzelőanyagnak készült brikett alapanyaga barnaszén, fa, papír, szalma, kukoricaszár vagy valamilyen más biomassza.

A brikett nem ég hanem izzik. Magasabb fűtőértékű mint a tűzifa, mert alacsony a nedvességtartalma. Környezetbarát és olcsó tüzelő. Háztartási célú tüzelése nincs automatizálva, leggyakrabban vegyes tüzelésű kazánban alkalmazzák, de ha a kazán használati utasítása engedi, faelgázosító kazánban is eltüzelhető. Fűtőértéke: 18 MJ/kg

A brikett szó francia eredetű: briquette kis téglát, téglácskát jelent.

Gyártása

A brikett gyártása általában 4-5 fázisban történik:

• előkészítés
• áztatás
• zúzás
• préselés
• szárítás és/vagy
• méretre vágás.

A biomasszából készített brikett hamuja környezetbarát, magas káliumtartalmú, káliműtrágya helyett kiszórható.

Kezdetben csak száraz sajtolás létezett. Előbb növényi, később ásványi kötőanyagokat használtak.

Magyarországi időjárási körülmények között 100 m²-es családi ház téli fűtése megközelítőleg 5000 kg brikett elégetésével megoldható. A fa-brikett, ill. biomassza brikett fűtőértéke magasabb mint a tüzifáé, kisebb begyújtási mennyiséggel, és több égéslevegővel használható. Tárolásához száraz, zárt tárolót igényel.

Brikettfajták

Akár csak a pelletnél, vagy az aprítéknál, itt is fontos a környezetvédelmileg megfelelő alapanyag. Kedvezőbb a fenntartható erdőgazdálkodásból kikerült fa, valamint a faipari hulladék, élelmiszeripari (napraforgó maghéj) és mezőgazdasági hulladék.

A kereskedelemben kapható fajták az alapanyag szerint különfélék:

• Napraforgóhéj-brikett: fűtőértéke meghaladja a 20 MJ/kg-ot. Azonos mennyisége lényegesen hosszabb ideig ég, mint a tűzifa. A tűztérbe a megszokott mennyiség 1/3-át célszerű betölteni. Felül kell meggyújtani,és felső levegőbeadással kell eleinte növelni a huzatot. Hamutartalma 2-3%, nedvességtartalma 3-4% (a tűzifáé kb. 5-10-szeres).
• Fabrikett (faforgács, apríték, erdei melléktermék): kötőanyagot nem tartalmaz, fűtőérték 17–19 MJ/kg, hamutartalom 0,7-1,5%, sűrűsége 1000–1400kg/m3, tűzifánál kb.50%-kal nagyobb fűtőértékű.
• Szalmabrikett: sűrűsége 900-1100 kg/m³, nedvességtartalma 7-10%, fűtőérték 14,5 MJ/kg, hamutartalom 5-7%. Égés során térfogata kb. 2-szeresre duzzad, a megszokott mennyiség 1/3-át célszerű a tűztérbe tenni. Lágyszárú növényekből készül.

Jegyzetek

Források

• Tüzelőanyagok és jellemzőik. Biomassza hasznosítás^{[halott link]}
• Faforgács, biobrikett
• Napraforgóhéj brikett

A Wikimédia Commons tartalmaz Brikett témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek

• Biomassza
• Tüzelőanyag
• Fűtőérték