| Robert Browning | |
| Herbert Rose Barraud felvétele (1888 körül) | |
| Született | 1812. május 7. London |
| Elhunyt | 1889. december 12. (77 évesen) Velence |
| Állampolgársága | |
| Házastársa | Elizabeth Barrett Browning (1846. szeptember 13. – 1861. június 29.) |
| Gyermekei | Robert Barrett Browning |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | University College London |
| Sírhelye | Poets' Corner |
| Robert Browning aláírása | |
A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Robert Browning témában. | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Robert Browning témájú médiaállományokat. | |
Robert Browning (Camberwell, London, 1812. május 7. – Velence, Olaszország, 1889. december 12.) angol költő.
Alfred Tennyson mellett a viktoriánus kor legjelentősebb költője. Elsősorban az emberi lélekben lejátszódó belső dráma érdekelte. Legjobb színdarabjai, így az Amerre Pippa járt (1841) inkább drámai költeménynek tekinthetők. Lírai költeményei (Csengettyűk és gránátalmák – sorozat, 1841–46) is erős drámaiságot sugároznak. Műveinek alakjai a félöntudat állapotában ontják monológjaikat („Browning-féle drámai monológ”), a lelkükben lezajló dráma mozzanatait epikus, színpadszerűtlen belső monologikus formában. A nehezen érthető darabok közé tartozik Sordello (1840) című költeménye. Kísérletező alkat, közelítette egymáshoz a három műnem világát, kifejezési lehetőségeit.