Busa

Busa
Evolúciós időszak: Kora pliocén - jelen
Pettyes busa (Hypophthalmichthys nobilis)
Pettyes busa (Hypophthalmichthys nobilis)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Pontyszerűek (Ostariophysi)
Rend: Pontyalakúak (Cypriniformes)
Öregcsalád: Cyprinoidea
Család: Pontyfélék (Cyprinidae)
Alcsalád: Xenocyprinae
Nem: Hypophthalmichthys
Bleeker, 1860
Szinonimák
  • Abramocephalus Steindachner, 1869
  • Aristichthys Oshima, 1919
  • Cephalus Basilewsky, 1855
  • Onychodon Dybowski, 1872
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Busa témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Busa témájú kategóriát.

A busa (Hypophthalmichthys) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó nem.

Előfordulásuk

Eredeti élőhelyük Kína, a Kárpát-medencében nem őshonosak. A 60-as évektől végzett rendszeres telepítések miatt a magyarországi folyókban és néhol tavakban két faj, a pettyes busa és a fehér busa is gyakran előfordul. Természetes körülmények között a fehér busa már hazánkban is szaporodik, sajnálatosan a klímaváltozás kedvez ívásának.

Megjelenésük

A busák külső megjelenése rendkívül jellegzetes, nagy testűek, fejük a testükhöz képest nagy és széles. Szemeik az állcsúcsuk vonala alatt helyezkednek el. Szájuk felső állású, úszóik jól fejlettek, farokúszójuk mélyen bemetszett. Speciális szivacsos szűrőkészülékkel kiszűrik a vízből a baktérium- és planktontartalmat. A legnagyobb hosszuk fajtól függően 54,5-146 centiméter között mozog.

Húsuk szálkás, közepes minőségű. Orvosbiológiai kísérletek szerint busák húsának rendszeres fogyasztása csökkenti a vér koleszterinszintjét, ezért húsukat az érelmeszesedést megelőző élelmiszerek közé sorolják.

Életmódjuk

Fito- és zooplanktonnal táplálkoznak. Melegkedvelő hal, télen az anyagcseréje lelassul

A busák táplálék-kiválasztási szokásai közvetve hatással vannak a ragadozóhalakra is. Ugyanis azokon a területeken, ahol nagy számban élnek, nemcsak a planktonállományt, hanem az apróbb halak számát is csökkentik, amelyek a ragadozók táplálékául szolgálnának.

Rendszerezés

A nembe az alábbi 3 élő faj és 1 fosszilis faj tartozik:

Jegyzetek

  1. ↑ "Hivatkozás: Sallai Z., Sallai M. (2019): A fehér busa (Hypophthalmichthys molitrix) és az amur (Ctenopharyngodon idella) ívása a Körös alsó szakaszán Halászat 112/4: 108". {{cite journal}}: Cite journal requires |journal= (súgó)

Ajánlott magyar nyelvű könyvek

Busa szeletek a Bosnyák téri piacon

Források

Busák hatása a víz minőségére és a vízben való viselkedésük

Kommunikáció

A busák képesek alacsony frekvenciájú rezgések és hangok kibocsátására, amelyeket főleg stresszhelyzetben vagy szaporodási időszakban alkalmaznak. Ezt a tulajdonságukat akusztikai megfigyelések során fedezték fel, de a tudományos publikációkban alig esik róla szó.

További információk (angolul)

Ellenőrzött (lektorált és referált) elektronikus ismeretforrások az újabb eredményekhez: