| Zaragoza | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Autonóm közösség | Aragónia (autonóm közösség) | ||
| Tartomány | Zaragoza (tartomány) | ||
| Comarca | Zaragoza (megye) | ||
| Rang | spanyol község | ||
| Székhely | Zaragoza | ||
| Alapítás éve | 24. | ||
| Polgármester | Pedro Santisteve Roche (ZEC, PSOE, CHA) | ||
| Irányítószám | 50001–50022 | ||
| Körzethívószám | 976 | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 693 091 fő (2025) | ||
| Népsűrűség | 601,14 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 211 m | ||
| Terület | 1 062,64 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Zaragoza weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Zaragoza témájú médiaállományokat. | |||
Zaragoza (IPA [θaraˈɣoθa] , magyaros kiejtése kb. „Szaragósza”), katalán nyelven Saragossa, a város a spanyolországi Aragónia autonóm közösség székhelye. Az Aragóniai Királyság egykori fő- és koronázó városa. Spanyolország ötödik legnépesebb városa, 2013-ban 600 000 lakosa volt. Földrajzi elhelyezkedése – körülbelül 300 kilométerre Madridtól, Barcelonától, Valenciától, Bilbaótól és Toulouse-tól – logisztikai csomóponttá teszi.
Az Ebro folyó partján, egy völgyben fekszik, ahol a Huerva és a Gállego folyó beletorkollik az Ebróba. Az Ebro alapvető a város életében, lakhatóvá teszi a földet. Mostanság, 2008 óta nagyon szépen rendben van tartva a folyó, hogy a zaragózaiak kiélvezhessék, bicikliutakat és parkokat építettek. A folyó partja túlnyomó részt síkság, a déli oldalán egy enyhe magaslat található, a fellelhető anyagok a homok, a kavics és az agyag.
A város éghajlata mérsékelt égövi száraz kontinentális: a nyár forró, a tél hideg. Spanyolország belső területeihez hasonlóan a napsütéses órák száma egész évben nagy, ez nyáron és kora ősszel tartós hőhullámokkal jár együtt, akár 40 fokos értékekkel is. Télen nyílt ég alatt az éjszakák fagyosak, a hőmérséklet −10 fok közelébe zuhanhat. Havazni is szokott.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 10,5 | 13,1 | 17,3 | 19,6 | 24,1 | 29,3 | 32,4 | 31,7 | 27,1 | 21,4 | 14,8 | 10,8 | 21,1 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 2,7 | 3,3 | 5,8 | 7,9 | 11,8 | 15,8 | 18,3 | 18,3 | 15,2 | 11,0 | 6,3 | 3,2 | 10,0 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 21 | 22 | 19 | 39 | 44 | 26 | 17 | 17 | 30 | 36 | 30 | 21 | 322 |
| Havi napsütéses órák száma | 131 | 165 | 217 | 226 | 275 | 307 | 348 | 315 | 243 | 195 | 148 | 124 | 2694 |
| Forrás: Agencia Estatal de Meteorología | |||||||||||||
Zaragoza vagy eredetileg Salduba, az ibériai ilergeták alapítása. Kr. e. 45-ben Caesar földúlta, de újra felépült, és Kr. e. 27-ben már római gyarmat (Colonia Caesarea Augusta Salduba, egyszerűbben Caesaraugusta) és tekintélyes város. 255-ben már püspöki székhely volt.
409-ben elfoglalták a vandálok, 452-ben a svévek, 475-ben Eurich nyugati gót király. Mostani nagyságát azonban csak a mórok uralma alatt érte el, akik a várost 715-ben elfoglalták és 1017-ben külön fejedelemségnek (Zaragoszta) székhelyévé tették. 780-ban a föllázadt várost Abd-er-Rahman omajjada két évi ostrom után rohammal vette be.
1118. december 18-án elfoglalta I. Alfonz, és Huesca helyett megtette Aragónia fővárosává. Csakhamar a keresztény spanyol területek legjelentékenyebb városává lett. 1317-ben püspökségét a pápa érsekség rangjára emelte.
Aragónia és Kasztília perszonáluniója után az udvartartás elköltözött a városból, ami ezzel hanyatlani kezdett. V. Fülöp 1710. augusztus 20-án itt szenvedett vereséget Károly magyar főhercegtől.
Különösen nagy hírre tett szert a város a napóleoni háborúkban, 1808-1809-ben. Lefebvre-Desnouettes tábornok, a franciák 4. hadtestének parancsnoka 1808. augusztus 3-án kezdte el lövetni a várost, amit Palafox védett. A franciák minden erőfeszítésük dacára augusztus 4-14. között csak 4 házat tudtak a városból elfoglalni. Mivel ekkor a francia hadnak Vitoriához kellett vonulnia, augusztus 15-én fölhagyott az ostrommal. A második ostrom december 20-án kezdődött, de addigra a várost megerősítették, a védőrséget 30 000 főre gyarapították. 1809 első hónapjában a franciák három rést lőttek a város falain; ezeken bejutottak ugyan, de mivel a föllázadt környék is ellenük támadt, beljebb nemigen tudtak hatolni. Lannes marsall ekkor felszólította Palafoxot, hogy adja meg magát, de eredménytelenül. Amikor végül az ostromlóknak sikerült február 18-án az Ebro bal partján levő külvárost is elfoglalniuk, Zaragoza meghódolt. Több mint 54 000 ember (14 000 katona) esett el a 60 nap alatt, ekkor égett el az aragóniai királyi levéltár is.
| Hivatali időszak | Név | Párt |
|---|---|---|
| 1979–1983 | Ramón Sainz de Varanda | PSOE |
| 1983–1987 | Ramón Sainz de Varanda | PSOE |
| 1987–1991 | Antonio González Triviño | PSOE |
| 1991–1995 | Antonio González Triviño | PSOE |
| 1995 – 1999 | Luisa Fernanda Rudi Ubeda | Partido Popular |
| 1999 – 2000 | Luisa Fernanda Rudi Ubeda | Partido Popular |
| 2000 – 2003 | José Atarés Martínez | Partido Popular |
| 2003 – 2007 | Juan Alberto Belloch Julbe | PSOE |
| 2007 – 2011 | Juan Alberto Belloch Julbe | PSOE |
| 2011 – 2015 | Juan Alberto Belloch Julbe | PSOE |
| 2015 – | Pedro Santisteve Roche | ZEC - PSOE - CHA |

Zaragoza 12 kerületre (distrito) oszlik, melyek negyedekből (barrio) állnak:



A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:
| Lakosok száma | 448 500 | 610 976 | 647 373 | 654 390 | 675 121 | 666 058 | 664 938 | 674 997 | 673 010 | 693 091 |
| 1971 | 2001 | 2005 | 2007 | 2010 | 2014 | 2017 | 2019 | 2022 | 2025 |
{{cite web}}: Unknown parameter |deadurl= ignored (|url-status= suggested) (súgó)