Canis

Canis
	Evolúciós időszak: pliocén–holocén
	Prérifarkas (Canis latrans)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Ferae;
Rend:	Ragadozók (Carnivora);
Alrend:	Kutyaalkatúak (Caniformia);
Család:	Kutyafélék (Canidae);
Alcsalád:	Valódi kutyaformák (Caninae);
Nemzetség:	Kutyák (Canini);
Nem:	Canis; Linnaeus, 1758
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Canis témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Canis témájú médiaállományokat és Canis témájú kategóriát.

A Canis a ragadozók (Carnivora) rendjébe tartozó kutyafélék (Canidae) családjának névadó és egyben egyik legnépesebb neme. Első képviselőjének az olaszországi Toszkána tartományban a földtörténet felső pliocén rétegeiből előkerült, †Canis etruscus Major néven leírt farkast tekintik. E nem fajait közepes vagy nagy méretük, masszív, jól fejlett koponyájuk és fogaik, hosszú lábuk, valamint viszonylag rövid fülük és farkuk különböztetik meg a többi kutyafélétől.

Rendszerezés

A Canis nemet (Linné, 1758) a Systema Naturae 10. kiadásában említették meg először, és a kutyaszerű ragadozókat foglalta magában: a kutyát, a farkasokat, a prérifarkast és a sakálokat. A nem minden faja filogenetikailag közeli rokonságban áll, 78 kromoszómával rendelkeznek, és potenciálisan kereszteződhetnek egymással. 1926-ban az ICZN felvette a Canis nemet a hivatalos névjegyzékébe. 1955-ben az ICZN felvette a házikutyát (C. familiaris) a Canis nem típusfajaként a hivatalos listára.

A nembe az alábbi 5 vagy 7 faj tartozik:

afrikai farkas (Canis lupaster) - 2015-ig az aranysakál afrikai állományának vélték
aranysakál (Canis aureus)
prérifarkas más néven kojot (Canis latrans)
szürke farkas vagy egyszerűen farkas (Canis lupus)
kutya (Canis familiaris vagy Canis lupus familiaris)
- dingó (Canis lupus dingo)
vörös farkas vagy rőt farkas (Canis rufus vagy Canis lupus rufus)
abesszin farkas más néven kaber, etióp róka vagy etióp sakál (Canis simensis)

Korábban a Lupulella nem két faját, a panyókás sakált (Canis mesomelas) és a sujtásos sakált (Canis adustus) hagyományosan a Canis genushoz sorolták. Egy 2017-es rendszertani áttekintés azt javasolta, hogy ezt a két fajt ismerjék el a Lupulella genusnak. Ezen felülvizsgálatra válaszul az Amerikai Mammalógusok Társasága (American Society of Mammalogists) új genusként ismerte el.

Egykoron a fosszilis óriásfarkast (Aenocyon dirus) is idehelyezték Canis dirus név alatt. Azonban a legújabb DNS-vizsgálatok bebizonyították, hogy csak távoli rokonról van szó.

Források

Ronald M. Nowak: Mammals of the World. Johns Hopkins University Press, Baltimore 1999, ISBN 0-8018-5789-9
Brehm: Az állatok világa

Jegyzetek

↑ Heptner, V. G.; Naumov, N. P. (1998). Mammals of the Soviet Union Vol.II Part 1a, SIRENIA AND CARNIVORA (Sea Cows, Wolves and Bears). Science Publishers, Inc. USA. pp. 124–129. 1-886106-81-9
↑ Linnæus, Carl (1758). Systema naturæ per regna tria naturæ, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis. Tomus I (in Latin) (10th ed.). Holmiæ (Stockholm): Laurentius Salvius. p. 38. Retrieved November 23, 2015.
↑ Wayne, R. (1999). "Origin, genetic diversity, and genome structure of the domestic dog". 10.1002/(SICI)1521-1878(199903)21:3<247::AID-BIES9>3.0.CO;2-Z
↑ "Opinions and Declarations Rendered by the International Commission on Zoological Nomenclature - Opinion 91" Smithsonian Miscellaneous Collections. 73 (4). 1926.
↑ Francis Hemming, ed. (1955). "Direction 22". Opinions and Declarations Rendered by the International Commission on Zoological Nomenclature. Vol. 1C. Order of the International Trust for Zoological Nomenclature. p. 183.
↑ Viranta, Suvi; Atickem, Anagaw; Werdelin, Lars; Stenseth, Nils Chr. (2017). "Rediscovering a forgotten canid species". BMC Zoology. 2. doi:10.1186/s40850-017-0015-0.
↑ "Mammal Diversity Database". American Society of Mammalogists. 2020. október 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. december 28.

Galéria

Szürke farkas (Canis lupus)
Etióp farkas (Canis simensis)

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Ez az emlősökről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

[1] Heptner, V. G.; Naumov, N. P. (1998). Mammals of the Soviet Union Vol.II Part 1a, SIRENIA AND CARNIVORA (Sea Cows, Wolves and Bears). Science Publishers, Inc. USA. pp. 124–129. 1-886106-81-9

[2] Linnæus, Carl (1758). Systema naturæ per regna tria naturæ, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis. Tomus I (in Latin) (10th ed.). Holmiæ (Stockholm): Laurentius Salvius. p. 38. Retrieved November 23, 2015.

[3] Wayne, R. (1999). "Origin, genetic diversity, and genome structure of the domestic dog". 10.1002/(SICI)1521-1878(199903)21:3<247::AID-BIES9>3.0.CO;2-Z

[4] "Opinions and Declarations Rendered by the International Commission on Zoological Nomenclature - Opinion 91" Smithsonian Miscellaneous Collections. 73 (4). 1926.

[5] Francis Hemming, ed. (1955). "Direction 22". Opinions and Declarations Rendered by the International Commission on Zoological Nomenclature. Vol. 1C. Order of the International Trust for Zoological Nomenclature. p. 183.

[Viranta2017-6] Viranta, Suvi; Atickem, Anagaw; Werdelin, Lars; Stenseth, Nils Chr. (2017). "Rediscovering a forgotten canid species". BMC Zoology. 2. doi:10.1186/s40850-017-0015-0.

[MDD-7] "Mammal Diversity Database". American Society of Mammalogists. 2020. október 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. december 28.