A Catfishing (szó szerinti fordításban: harcsázás) egy olyan megtévesztő tevékenység, amelynek során egy személy egy fiktív személyiséget vagy hamis személyazonosságot hoz létre egy közösségi oldalon, általában egy konkrét áldozatot megcélozva. A gyakorlatot anyagi haszonszerzés céljából, az áldozat valamilyen módon történő kompromittálására, az áldozat szándékos felbosszantására vagy egy kívánság teljesítésre lehet felhasználni. A Catfishing kifejezés a médiában is szerepel, gyakran olyan áldozatokkal, akik szeretnék azonosítani a becsapójukat. Hírességek is célpontá váltak, ami a média figyelmét is ráirányította erre a gyakorlatra.
A modern kifejezés a 2010-es Catfish című amerikai dokumentumfilmből származik. A dokumentumfilm Nev Schulman, az executive producer, mint a catfishing áldozatát követi nyomon. Ő kapcsolatba került egy általa 19 évesnek hitt, az Egyesült Államok középnyugati részén élő lánnyal. A nő, akivel kommunikált, valójában egy 40 éves háziasszony volt. A dokumentumfilmben megemlítik, hogy a nő férje találta ki a kifejezést, amit egy mítoszból vett, mely arról szólt, hogy hogyan viselkedik a tőkehal és a harcsa, ha különböző tartályokban szállítják őket. A mítosz leírja, hogy az élő tőkehalat harcsával együtt szállították ugyanabban a tartályban, hogy a tőkehal aktív maradjon, biztosítva a tőkehal minőségét, míg ha egyedül szállították, a tőkehal sápadt és letargikus lett. Ez a mítosz Henry Nevinson (1913, Essays in Rebellion) és Charles Marriott (1913, The Catfish) szépirodalmi írásaiból származik.
A Catfishing kifejezés a következő évtizedben vált szélesebb körben ismertté, köszönhetően egy televíziós sorozatnak, amely a főszereplő Yaniv (Nev) Schulman-t követte nyomon, amint másoknak segít kivizsgálni az esetleges szélhámosságokat.
A kifejezés népszerűsége a Notre Dame Egyetem futballsztárját, Manti Te'o-t érintő 2013-as incidens során is tovább terjedt.