Sörtefogúfélék
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Paleocén - jelen | ||||||||||||||||
 Szemfoltos pillangóhal (Chaetodon auriga) | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Sörtefogúfélék témájú rendszertani információt.
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sörtefogúfélék témájú kategóriát.
|
A sörtefogúfélék (Chaetodontidae) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába és a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe tartozó család.
Előfordulásuk
A sörtefogúfélék elsősorban korallzátonyokon a Csendes-óceán, az Indiai-óceán és az Atlanti-óceán, a Vörös-tenger, a déli félteke egyes csendes-óceáni szigeteinél, valamint a Bengáli-öböl és Guineai-öböl trópusi éghajlatú partjai mentén találhatók meg. Mivel szívesen tartják őket akváriumban, kereskedelmi céllal számos fajt fognak be. A korallzátonyok szennyeződése és a dinamittal végzett robbantások miatt valamennyi szirtlakó faj veszélyben van.
Megjelenésük
A halak hossza fajtól függően 9-30 centiméter. Minden faj és bizonyos mértékben minden hal egyedi rajzolatot visel. A csíkok és a nyeregfolt elmosódottá teszik az állat körvonalait, így megnehezítik a támadó dolgát, ezenkívül az egyedek fajon belüli megkülönböztetését szolgálják. Egyes fajoknál, a farok közelében folt található, amely megtéveszti a ragadozót. Az arcorr fajonként eltérő. Egyesek csőszerűen előrenyúló állkapoccsal rendelkeznek, amellyel kicsipegetik a táplálékot a hasadékból. Más fajoknál az állkapocs rövidebb, és csőrre emlékeztet.
Életmódjuk
A korallszirtlakók, párosával vagy kisebb csapatokban úsznak, és túlnyomórészt nappal aktívak. Táplálékuk főleg korallpolipok és kisebb tengeri gerinctelenek: férgek és csigák.
Szaporodásuk
A sörtefogúfélék nagyszámú ikrát raknak, amelyeket sorsukra hagynak. A lárvaállapot planktoni.
Rendszerezés
A családba az alábbi nemek és fajok tartoznak
- Amphichaetodon (Burgess, 1978) - 2 faj
- Chaetodon (Burgess, 1978) - 89 faj
- Chaetodon adiergastos
- Chaetodon andamanensis
- Chaetodon argentatus
- Chaetodon assarius
- Chaetodon aureofasciatus
- Szemfoltos pillangóhal (Chaetodon auriga)
- Chaetodon auripes
- Csodaszép pillangóhal (Chaetodon austriacus)
- Baronesse-pillangóhal (Chaetodon baronessa)
- Chaetodon bennetti
- Chaetodon blackburnii
- Chaetodon burgessi
- Chaetodon capistratus
- Chaetodon citrinellus
- Pakisztáni pillangóhal (Chaetodon collare)
- Chaetodon daedalma
- Chaetodon declivis
- Feketeúszójú pillangóhal (Chaetodon decussatus)
- Chaetodon dialeucos
- Chaetodon dolosus
- Chaetodon ephippium
- Chaetodon excelsa
- Chaetodon falcula
- Sávos pillangóhal (Chaetodon fasciatus)
- Chaetodon flavirostris
- Chaetodon flavocoronatus
- Chaetodon fremblii
- Chaetodon gardineri
- Chaetodon guttatissimus
- Chaetodon hemichrysus
- Chaetodon hoefleri
- Chaetodon humeralis
- Chaetodon interruptus
- Chaetodon jayakari
- Chaetodon kleinii
- Álarcos pillangóhal (Chaetodon larvatus)
- Chaetodon leucopleura
- Chaetodon lineolatus
- Chaetodon litus
- Vörössávos pillangóhal (Chaetodon lunula)
- Chaetodon lunulatus
- Chaetodon madagaskariensis
- Chaetodon marleyi
- Feketehátú pillangóhal (Chaetodon melannotus)
- Chaetodon melapterus
- Chaetodon mertensii
- Chaetodon mesoleucos
- Chaetodon meyeri
- Chaetodon miliaris
- Chaetodon mitratus
- Chaetodon modestus
- Chaetodon multicinctus
- Chaetodon nigropunctatus
- Chaetodon nippon
- Chaetodon ocellatus
- Chaetodon ocellicaudus
- Nyolcsávos pillangóhal (Chaetodon octofasciatus)
- Chaetodon ornatissimus
- Chaetodon oxycephalus
- Chaetodon paucifasciatus
- Chaetodon pelewensis
- Chaetodon plebeius
- Chaetodon punctatofasciatus
- Kétfoltú pillangóhal Chaetodon quadrimaculatus
- Chaetodon rafflesii
- Chaetodon rainfordi
- Chaetodon reticulatus
- Chaetodon robustus
- Chaetodon sanctaehelenae
- Chaetodon sedentarius
- Chaetodon selene
- Chaetodon semeion
- Sárga pillangóhal (Chaetodon semilarvatus)
- Chaetodon smithi
- Foltos pillangóhal (Chaetodon speculum)
- Chaetodon striatus
- Chaetodon tinkeri
- Chaetodon triangulum
- Chaetodon trichrous
- Chaetodon tricinctus
- Chaetodon trifascialis
- Chaetodon trifasciatus
- Chaetodon ulietensis
- Egyfoltú pillangóhal (Chaetodon unimaculatus)
- Kósza pillangóhal (Chaetodon vagabundus)
- Chaetodon wiebeli
- Chaetodon xanthocephalus
- Chaetodon xanthurus
- Chaetodon zanzibarensis
- Chelmon (Cloquet, 1817) - 3 faj
- Chelmon marginalis
- Chelmon muelleri
- Közönséges csipeszhal vagy Pávaszemes csipeszhal (Chelmon rostratus)
- Chelmonops (Bleeker, 1876) - 2 faj
- Coradion (Kaup, 1860) - 2 faj
- Forcipiger (Jordan & McGregor in Jordan & Evermann, 1898)
- Aranysárga csipeszhal (Forcipiger flavissimus)
- Sárga csipeszhal (Forcipiger longirostris)
- Hemitaurichthys (Bleeker, 1876) - 5 faj
- Heniochus (Cuvier, 1816) - 8 faj
- Johnrandallia (Nalbant, 1974)
- Parachaetodon (Bleeker, 1874) - 1 faj
Források
- Fishbase.org
- ITIS szerinti rendszerbesorolás
- Csodálatos állatvilág. (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó. 2000. ISBN 963-86092-0-6.
{{cite book}}: Unknown parameter|extra=ignored (súgó)
