Közönséges kígyónyakúteknős

Közönséges kígyónyakúteknős
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Csoport: Magzatburkosok (Amniota) Osztály: Hüllők (Reptilia) Rend: Teknősök (Testudines) Alrend: Nyakfordító teknősök (Pleurodira) Család: Kígyónyakúteknős-félék (Chelidae) Nem: Chelodina Faj: C. longicollis
Tudományos név
Chelodina longicollis G. Shaw, 1794
Elterjedés
Elterjedési területe
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Közönséges kígyónyakúteknős témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges kígyónyakúteknős témájú médiaállományokat és Közönséges kígyónyakúteknős témájú kategóriát.

A közönséges kígyónyakúteknős vagy kelet-ausztráliai kígyónyakúteknős (Chelodina longicollis) a hüllők (Reptilia) osztályának teknősök (Testudines) rendjébe, ezen belül a kígyónyakúteknős-félék (Chelidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A közönséges kígyónyakúteknős igen elterjedt Kelet-Ausztrália lassú folyású vizeiben, a legdélibb résztől az északon fekvő Queenslandig. Bár a faj még mindig gyakran előfordul, sok példányát ejtik csapdába, sokukat pedig halászok ölik meg és autók gázolják halálra, vagy kerítésekbe akadva pusztulnak el, amelyek lezárják a vízhez vezető utat. A közönséges kígyónyakúteknős Ausztrália legismertebb és legelterjedtebb édesvízi teknőse.

Megjelenése

Az állat pajzsának hossza akár 27,5 centiméter is lehet. Testtömege átlagosan 1,2 kilogramm. A közönséges kígyónyakúteknős hosszú nyaka széles körű lehetőséget biztosít feje mozgatására: képes fejét a nyak S alakú állásában a pajzs alá húzni. E teknősfaj szeme jóval előbb ül, mint a többi fajé, ez térbeli (binokuláris) látást tesz lehetővé, ami igen fontos a távolság felméréséhez és pontos lecsapáshoz.

Életmódja

A közönséges kígyónyakúteknős bár a vizet kedveli, időnként csoportosan vándorol a szárazföldön, új élőhelyek felkeresésére. Tápláléka kétéltűek, rákok, férgek, rovarok és puhatestűek. Ha elfogják erős szagú váladékot bocsát ki. Ezt akár egy méternyire is képes kilövellni. Szabadon több, mint 40 évig él.

Szaporodása

A hím 7, a nőstény 10-11 éves kortól éri el az ivarérettséget. A párzási időszak szeptember–október között van, de esetenként januárig is eltarthat. A fészekben, melyet a nőstény váj a tajban 6-24 tojás található. A tojásból való kifejlődéshez 130-170 nap kell, hogy elteljen. A fiatal teknősökön sárgás-narancsszín mintázat található.

Források

• "A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában". Integrated Taxonomic Information System. Hozzáférés: 2011. január 9.
• "IUCN jegyzi, de a listáján nem szerepel". 2015. január 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. január 9.
• Csodálatos állatvilág. (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó. 2000. ISBN 963-86092-0-6. {{cite book}}: Unknown parameter |extra= ignored (súgó)

További információk

• Szőcs, G. 2013. „Ausztráliai édesvízi teknősök tartása”, Teknősfórum.com, 2013. szeptember 1. (Hozzáférés: 2013. november 24.)
• Shaw, G., (1794). Zoology of New Holland. Vol 1. Davis, London. 33pp.
• Georges, A. & Thomson, S. 2010. Diversity of Australasian freshwater turtles, with an annotated synonymy and keys to species. Zootaxa 2496: 1–37. Preview PDF Reference page.
• Turtle Taxonomy Working Group (van Dijk, P.P., Iverson, J.B., Rhodin, A.G.J., Shaffer, H.B., and Bour, R.) 2014. Turtles of the world, 7th edition: annotated checklist of taxonomy, synonymy, distribution with maps, and conservation status. Chelonian Research Monographs 5(7):000.329–479 Reference page.