Énekeskabóca-szerűek

Énekeskabóca-szerűek
Mannakabóca (Cicada orni)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda) Osztály: Rovarok (Insecta) Öregrend: Paraneoptera Rend: Félfedelesszárnyúak (Hemiptera) Alrend: Kabócák (Auchenorrhyncha) Alrendág: Énekeskabóca-formájúak (Cicadomorpha) Öregcsalád: Cicadoidea Latreille, 1802
Családok
Énekeskabóca-félék (Cicadidae) Szőröskabóca-félék (Tettigarctidae)
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Énekeskabóca-szerűek témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Énekeskabóca-szerűek témájú kategóriát.

Az énekeskabóca-szerűek (Cicadoidea) a rovarok (Insecta) osztályába sorolt félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjében a kabócák (Auchenorrhyncha) énekeskabóca-formájúak (Cicadomorpha) alrendágának névadó öregcsaládja.

Származásuk, elterjedésük

Az énekes kabócák (Cicadidae) mintegy kétezer fajának többsége a trópusokon és szubtrópusokon él. A kozmopolita taxon képviselői az Antarktisz kivételével minden kontinensen megtelepedtek; legtöbb fajuk a trópusokon és szubtrópusokon.

A szőrös kabócáknak (Tettigarctidae) a 20. század végéig mindössze két recens faját ismerték; ezek egyike Dél-Ausztráliában él, a másik a közeli Tasmániában. Azóta egy sor (többnyire fosszilis) új fajt írtak le; elsősorban Kínából és Dél-Amerikából.

Megjelenésük, felépítésük

Az énekes kabócák közé tartoznak a legnagyobb ismert kabócafajok. Így például a császárkabóca (Pomponia imperatoria) testhossza eléri a 7 cm-t, szárnyának fesztávolsága a 18 cm-t.

Életmódjuk, élőhelyük

Melegkedvelő állatok. A többi kabócához hasonlóan növényi nedveket szívogatnak.

Jegyzetek

Források

• Urania: Urania Állatvilág. Rovarok. Kurt Günther et al., 1968. Gondolat Kiadó, Budapest, 1970. 153–154. old.

Ez az ízeltlábúakról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!